A budavári volt Honvéd Főparancsnokság romépületének rendbetételére és kiegészítésére készített terveket várhatóan a héten beadják engedélyezésre. Ez az első lépés ahhoz, hogy némi esély legyen a kiemelt uniós pénzekre: ugyanis a konkrét - a kivitelezés finanszírozását tartalmazó - tervek is szükségesek ahhoz, hogy májusig meg lehessen kötni a támogatásról szóló szerződést.
Oszlopcsarnok a torzó tetején
Most már szinte biztosan látjuk, mi épül majd a Dísz téri háborús maradványra, a volt Honvéd Főparancsnokság torzójára. Az utóbbi tizenöt évben számos építészeti ötlet, használati lehetőség merült fel. Már az Antall-kormány rendbe akarta tetetni a "budai Vár utolsó háborús sebének" is aposztrofált maradványt, ide álmodván a kilencvenes évek elején a kormányzati negyedet. A végül 1994-ben meghirdetett építészeti pályázatot Kis Péter nyerte meg, aki a 2004-ben (egy újabb elképzeléssel) az újra meghirdetett tervezési felhívást is, és aki most a végleges terveket valóban elkészítette. Bár néhány hónappal ezelőtt még úgy látszott, a kulturális tárca (a pályázati győzelmek ellenére) mást kíván megbízni, ám egy kisebb botrány után végül is az ügy megnyugtató véget ért: Kis Péter Építészműterme tervezhet.
Az világosan látszik, hogy a 2004-es tervek (amelyek egy "rózsaszín, lebegő tárgyként" megfogalmazott, szabálytalan alakú tetőfelépítményt mutattak a rom fölött) eltérnek a mostani véglegesektől. A legújabbakon egy fegyelmezett, klasszicizáló, s méreteiben a háborúban elpusztult parancsnoksági épület tömegét idéző oszlopcsarnok látszik a megtartandó romfalakon.
Hogyan jutott el a meghökkentő, "rózsaszín, lebegő testtől" ehhez a fegyelmezett, klasszicizáló formához? - kérdeztük a tervezőt. S mint válaszából kiderül, ez az oszlopcsarnok tulajdonképpen az 1994-es tervekhez való visszatérés. Melynek indoka, hogy a 2004 óta eltel négy évben volt ideje néhány fontos beszélgetésre, s belátta, hogy a "rózsaszín, lebegő test" nem tudta azt, amit az oszlopos felépítmény igen: térfalat képezni. Márpedig ezen a helyen még az épületnél is fontosabb maga a városi struktúra, vagyis hogy az épületek tömegei helyreállítsák a háborúban elveszett városias szerkezetet.
Nagyon fontos az épület helye. Két térre, a Dísz térre és a Szent György térre néz, s messzebbről, a Vár központi épületének számító Mátyás-templomtól is látszik. Bár a terep lejtése miatt onnan csak a tetejét látni, pont azt a részt, amit most Kis Péter irodája tervezett. Vagyis az oszlopcsarnokot. S ahogy közeledik a sétáló, úgy jelenik majd meg előtte fokozatosan a ház teljes látványa.
A kerületi szabályozási terv a történelmi környezetbe illeszkedő épületet ír elő, s bár a hatalmas oszlopcsarnok modern megjelenésű, tiszta klaszszicizmusánál fogva ennek a követelménynek is megfelel. Úgy tűnik, így gondolja az I. kerület polgármestere is, aki még tervezés közben ellátogatott az építészműterembe, s jónak találta a koncepciót.
A tervek - amelyek egyébként több helyen is megtekinthetők az interneten (például az építészfórum.hu-n) - azt mutatják, hogy a leendő épület két telken, részben a Honvéd Főparancsnokság földszinti romfalain, részben a mögötte lévő telken áll majd (melyen a háború előtt a honvédelmi minisztérium volt található). A tetején pedig minden részén járható lesz, tehát akár a fönt körbefutó nyitott oszlopcsarnokban, akár a két udvar üvegfödémén. Ily módon klasszikus agórákat idéz majd, amit tovább erősítenek a tetőteraszon megjelenő szobrok is. Körüljárja a nap, s az egész város belátható lesz oszlopai közül, akár az Akropoliszról Athén.
A ház tervezett funkciójában nincs változás a korábbiakhoz képest: két föld fölötti szintjén turisztikai központ, kiállítótér, konferencia-központ és az állami protokoll számára alkalmas helyiségek lesznek. Építési költsége várhatóan a vári turisztikai fejlesztésre adandó EU-s támogatás közel felét viszi majd el, úgy ötmilliárd forintot.
A képen látható hosszmetszet mutatja, hogyan egészül ki a Dísz téri romépület