Horvátországban alapvetően háromféle "plázs" létezik: kavicsos, sziklás és homokos. Jegyet váltani egyelőre nagyon kevés helyen kell. A szigetekkel együtt 5835 kilométer hoszszú horvát tengerpart szinte végig szabad strand.
Vörös szigettől a mennyország strandjáig
A sziklás partszakaszokat, ahol a víz általában nagyon mély, főleg az úszók kedvelik. Mivel az ilyen helyeken sokszor ugrani kell a tengerbe, félősebb strandolóknak nem nagyon ajánlott.
Horvátországban amúgy is apró kavicsos strandból van talán a legtöbb. Előnye, hogy a sekély víz átlátható, és tengerisünmentes. Sokan nem szeretik azonban az élesebb kövek miatt, amelyek nehezítik a vízbejutást, és felsérthetik a fürdőzők talpát. Ezért az úszópapucs ne maradjon otthon.
Aki a vizet messziről kedveli, azaz inkább csak napozna, a nagyvárosi strandok közül válogasson.
Az Adria sótartalma viszonylag magas (38 gramm/liter), az áramlatai pedig aránylag gyengék. Átlagsebességük - az évszakoktól és az adott partszakasz tagoltságától is függően - általában fél csomó (0,926 km/óra), de bizonyos helyeken felgyorsulhatnak akár négy csomóra is (7,4 km/óra), amely megfelel egy kocogó ember sebességének. A tenger hullámmagasságát a szél erőssége és a tengerpart formája határozza meg, az 5 métert meghaladó hullám igen ritka.
Sokak szerint a betonozott partok egyetlen előnye, hogy rajtuk fekve nem szakad el túlságosan a pesti Nagykörúttól az ember.
Klasszikus homokos tengerpartból viszont sajnos igen kevés található a horvát Adrián. Ráadásul jó néhány közülük csak a turisták igényeinek megfelelve, mesterségesen kiépített.
(Ajánlunk azért néhány természetes helyet, ahol a kisgyerekesek és megszállott homokvárépítők biztosan nem csalódnak majd.)
Ha olyan partra keverednénk, ahol nincs fürdésre külön kijelölt rész, legjobb, ha megfigyeljük a helyieket, ők hol úsznak. A kevésbé látogatott partszakaszokon mindig számítsunk tengerisünökre, és lehet bármilyen csábító egy különös formájú szikla, soha ne tempózzunk egyedül oda. Nem tudhatjuk ugyanis, nincs-e veszélyes áramlás a közelében.
Bár fantasztikus érzés a tenger fölé emelkedő meredek falról fejest ugrani, hagyjuk ki, ha mást nem látunk onnan a vízbe csobbanni. A bátorságpróbának olyan helyet keressünk, ahol biztosan nincsenek éles víz alatti zátonyok.
Három alapszabály
Kikötőben soha ne ússzunk. Ne hagyatkozzunk arra, hogy a vitorlázók majd úgyis kikerülnek.
Ne távolodjunk el a parttól 100 méternél messzebbre, néha a legváratlanabb helyeken, a semmiből bukkan fel szédületes sebességgel egy nagymenő
jet skis.
A Balatonhoz hasonlóan itt is gyakran előfordul, hogy egyik pillanatról a másikra hatalmas vihar kerekedik, így piros jelzésnél tényleg tilos a vízbe menni.
A nagyobb strandokon biztosan találunk átöltözésre alkalmas helyet és zuhanyzókat is, utóbbiak azonban olykor kétkunás pénzérmével működnek.
A vízminőséget májustól szeptemberig folyamatosan ellenőrzik. A turisták által leginkább látogatott helyeken ezalatt minimum tízszer vesznek mintát a tengerből. (Tavaly két-három olyan tengerrészt találtak, amely nem volt fürdésre alkalmas.)
Aki viszont biztosra akar menni, keresse a kék zászlót, ez jelzi ugyanis a kifogástalan strandminőséget, a kristálytiszta vizet és a rendezett tengerpartot. A horvát Adrián jelenleg 121 kék zászlós strand és kikötő található.
