A Vereckei-hágót - vagy legalábbis annak nevét - Magyarországon mindenki ismeri, hiszen az iskolában alaposan megtanultuk történelemből: Árpád vezér és népe ezen a hegyszoroson át vonult be a Kárpát-medencébe több mint ezeregyszáz évvel ezelőtt. De arról már keveseknek van fogalmuk, hogy manapság vajon miképpen fest "Verecke híres útja" - a hágó nem kiemelt turisztikai célpont a magyarok számára. Ha ellátogatunk oda, akkor megértjük, hogy miért nem - de megértjük azt is, hogy miért kellene annak lennie.
Verecke híres útja kátyús, de gyönyörű
Alsó-Vereckét - ukrán nevén Nyizsni Vorotát - Magyarországról igen egyszerű megközelíteni: Ungvárról és Munkácsról is jó minőségű autóúton utazhatunk a hágó alatt fekvő településre. A kiábrándulás Alsó-Vereckén éri az utazókat, ugyanis a magyar történelmi emlékhelyként számon tartott hágóra "minősíthetetlen minőségű" szerpentin kanyarog föl. A mintegy 840 méteres csúcsra ajánlatos terepjáróval vagy traktorral fölmenni, ugyanis az út tele van kátyúval, törmelékkel és hordalékkal. A hegygerinc tetején félkész épületek csúfítják el a látványt, úgyhogy aki azt a tájképet kívánja elővarázsolni, amit annak idején Árpád vezér láthatott, az gyalogoljon el az ugyancsak félkész honfoglalási emlékműhöz, s tekintetét hordozza körbe a zöld sörényű hegyek karéján: fenséges élményben lesz része. A Vereckei-hágót gyönyörű hegyek ölelik körbe: az Északkeleti-Kárpátok vonulatai, az erdővel borított Máramarosi-havasok és a Keleti-Beszkidek. Ezekben a hegyekben van a mai Ukrajna legmagasabb hegycsúcsa, a 2061 méter magas Hoverla, s itt ered a Tisza is.
A honfoglalási emlékmű - amelynek hét ága a magyar törzseket, alsó része pedig a mondai vérszerződés kelyhét jelképezi - több mint tíz éve áll az ukrán nacionalizmus által inspirált politikai viták kereszttüzében, s elképzelhető, hogy még hosszú hónapokat kell várni a hivatalos átadásáig. Ami végső soron nem is olyan nagy baj, legalább lesz idő rendbe tenni a gerincre vezető utat, most ugyanis nehezen képzelhető el, hogy azon az úttesten föl tudnának menni a megnyitóra tartó elnöki Audik.
A Vereckei-hágónál nemcsak magát a szorost érdemes megnézni, hanem a hegyekben megbújó kis falvakat is: így Szarvasházát (ukránul Zsdenyievót) vagy Vezérszállást (Pidpolozzját), hiszen Kárpátalja bővelkedik magyar történelmi nevezetességekben. Itt épült ki az úgynevezett Árpád-védvonal, amelyet a második világháborúban alakítottak ki a szovjetek ellen. Alsó-Verecke közelében van Verebes, ahol 1703-ban a tarpai jobbágyok fogadták II. Rákóczi Ferencet, míg Munkácson a fejedelem édesanyjára, Zrínyi Ilonára emlékezhetünk, Beregszászon pedig Petőfi Sándorra. A soknemzetiségű Kárpátalján érdemes megcsodálni a ruszin emlékeket is: különösen szépek a ruszin fatemplomok, amelyek mellett nem szabad figyelmetlenül elzúgni az autóval. Igaz, túl nagy sebességre szerencsére nem kell kapcsolni, hiszen a hegyi szakaszok eléggé kanyargósak - amin bizonyára Árpád vezér és lovas népe is bosszankodott eleget.