Az elmúlt hetekben lehangoló hírek érkeztek Kárpátalja második legnagyobb városából, Munkácsról. Ezek szerint "nemzeti szellemű" ukránokból tiltakozást váltott ki, hogy az itteni várban március elején felállították a 25 méter magas magyar turulszobrot, továbbá, hogy magának az erődítménynek az állapota is kívánnivalókat hagy maga után. A helyzeten a szponzorok segítségével megrendezett Munkácsy-kiállítás sem módosított érdemben, bár a képek bemutatására kijelölt termeket rendbe hozták.
Vár a Latorca fölött
Pedig a Latorca-parti város és talán egész Kárpátalja legismertebb nevezetessége ez a vár. Bármely irányból közeledünk Munkács felé, már messziről szemünkbe ötlik a síkságból magányosan kimagasló, vulkanikus kúpra épült erősség, amely a magyar történelemben különösen a Rákócziak idején játszott
Munkács közúton Ungvár és Beregszász felől gyorsan elérhető, bár a határátkelőkön hosszú a várakozás. Vízumra nincs szükség, de az átjutás nehézkes, és csak a határőrök jóindulatának megnyerésével lehetséges. Vasúton a túloldali határállomásig, Csapig is el lehet jutni. Szálláshelyeket - a fenti honlapon - hotelekben és panziókban egyaránt érdemes keresni. Munkács lehet a Vereckei-hágóhoz vezető 150 kilométeres útvonal kiindulási pontja is.
fontos szerepet. Leghíresebb birtokosa, a legendás Zrínyi Ilona csaknem két évig védte a várat a császáriakkal szemben, de aztán a készletek felélése után kénytelen volt feladni. A szatmári békét követően a Rákócziaktól elkobzott várat és uradalmat csaknem kétszáz évre a Schönborn grófok kapták meg, akik sok németet is telepítettek Munkács környékére. A várat később börtönné alakították, leghíresebb rabja Kazinczy Ferenc volt. A szovjet időkben, 1945 után sokáig mezőgazdasági szakiskola kapott benne helyet, a kápolnát kultúrteremmé "fejlesztették". Ma a Munkácsi Történelmi Múzeum működik itt, néprajzi és természettudományi kiállítással, valamint képzőművészeti galériával. A várban nemrég Petőfi- és Rákóczi-szobát is berendeztek, de megtalálhatjuk itt Zrínyi Ilona és Kazinczy emléktábláját is. Az udvaron nyaranta várjátékokat tartanak. A vár és a múzeum hétfő kivételével mindennap - magyar idő szerint - 9-től 16 óráig látogatható, a belépődíj 5 hrivnya (1 ukrán hrivnya = 33,43 forint).
A vár mellett Munkács belvárosa is megér egy kiadósabb sétát. Itt található a Rákóczi-ház vagy Fejér-ház, amelyet még valószínűleg I. Rákóczi György emeltetett a XVII. század során. Falai között megfordult II. József, Ferenc József vagy Rudolf trónörökös. A ház falán a "nagyságos fejedelem" emléktáblája látható, ezt 1911-ben leplezték le. Az épületben ma a Munkácsy Mihály Képzőművészeti Iskola működik. A Fejér-ház kertjében tekinthető meg a sztálini terror munkácsi áldozatainak emlékműve. Matl Péter alkotását 1991-ben avatták fel. Munkácsnak van Rákóczi-szobra is, ez a nevét viselő középiskola udvarán látható. Igen hangulatos a Cirill és Metód szobrával díszített sétálóutca. Ebben az utcában született Munkácsy Mihály, aki csak a gyermekkorát töltötte a városban, mégis ennek nevét vette fel saját korábbi német családneve (Lieb) helyett. Ma emléktábla jelöli azt a helyet, ahol a szülőháza állt. Munkácsy mellszobrát az utca másik végén 1994-ben állították fel.
Információk:
www.karpataljaturizmus.info
Vár állott, most leginkább múzeum, de elég rossz állapotban