A horvátok bárányhúst esznek, és sok bort isznak húsvétkor. Szlovéniában készülnek Európa talán legszebb festett tojásai, de ezekből csak a szimpatikus fiúknak jár. Az Adriára tartók ne hagyják otthon az esőkabátot, azokat pedig, akik nem utaznak, megtanítjuk igazi dalmát kalácsot sütni.
Húsvéti tojáshéjjal a kígyók ellen
A horvát lapok számításai szerint egy átlag család 600-1500 kunát azaz legalább 22 ezer, de inkább 55 ezer forintot költ el az idei húsvétra. Az olaj, a kenyér, a tejtermékek, zöldségek, gyümölcsök drágulása miatt Horvátországban a tavalyihoz képest 10 százalékkal kerül majd többe az ünnepi menü.
Mivel a katolikus hit szerint húsvétkor a bárányhús szimbolizálja Jézus testét, Horvátországban janjetina a hagyományos fogás, amit természetesen sonka, és tojás egészít ki. A húsvét az összetartozást is jelenti a dalmátoknak, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy az egész család együtt üljön ilyenkor asztalhoz, amelyről a pinca, vagyis húsvéti pogácsa, avagy ünnepi kenyér biztosan nem hiányozhat.
Ezt az eredetileg dalmát eredetű kalácsfélét ma már egész Horvátországban készítik, de szigorúan csak egyszer egy évben.
Süssön pincát húsvétra
Hozzávalók: 1 kilogramm liszt, 40 gramm élesztő, 200 gramm vaj, 200 gramm cukor, 10 gramm vaníliás cukor, 6 tojás sárgája, fél liter tej, citromhéj, narancshéj, féldeci rum, és féldeci pálinka.
A dalmát háziasszonyok az ünnep előtti estén egy kis langyos tejbe belekevernek egy kanál cukrot, egy kanál lisztet, valamint beleteszik az elmorzsolt élesztőt is, majd meleg helyen minimum negyedórát kelesztik. Utána összedolgozzák a maradék liszttel, a tojássárgákkal, a citrom- és narancshéjjal, a pálinkával és rummal, meleg tejjel, valamint a felolvasztott vajjal.
A masszát egy lisztezett edényben, befedve, legalább 8-10 órát kelesztik, hajnalig tehát békén hagyják. Akkor három egyforma részre osztják a tésztát, és cipóra formálják. Sütőpapírra teszik rá őket, és még hagyják néhány órát állni. Sütés előtt tojással megkenik, valamint egymásba futó, három mély vágást csinálnak a cipók tetején. Megszórják cukorral, aztán 180 Celsius-fokon 30 percig sütik.
Mi, mennyibe kerül Horvátországban?
A bárányhús, azaz janjetina kilója most 50-90 kunáért kapható, vagyis minimum kétezer forintba kerül. A kötözött sonka ára 25-70 kuna között van (Szlovéniában 6 euró / 1500 forint), a tojások darabjáért 1-2 kunát (37-72 forintot) kell fizetni, nem a nagyságtól, hanem a vásárlás helyétől függően. Újhagymát 5-8 kunáért árulnak.
Aki pedig halat tenne az ünnepi asztalra, Brač szigetén például ez dívik, 200 kunás - 7400 forintos - kilónkénti tőkehal árakkal számoljon.
A dalmátok hagyományosan sok bort isznak ilyenkor, mert úgy tartják, hogy húsvétkor vérré válik, és gyógyítja, erősíti az embert. Sok helyen pedig „koccintanak” a nyers tojásokkal, a húsvéti játékban az győz, akinél a legtovább épen marad a kosárból kiválasztott darab. Pirhi és friss torma
A szlovén tojásfestésnek különösen nagy hagyománya van a XVII. századtól kezdve. A technikák (rajzolt, batikolt, viaszos, stb.), és a motívumok tájegységenként változnak, azt viszont sokan állítják: a legszebb húsvéti tojásokat itt lehet látni Európában.
A hagyományok szerint festett tojást a keresztszülők ajándékoznak a gyerekeknek, a lányok pedig annak a fiúknak adnak, aki tetszik nekik.
A tojások itt a tavasz kezdetét is szimbolizálják. Sokféle népi hiedelem kapcsolódik ide: a felszentelt tojásokkal körbevett házat állítólag nem érheti balszerencse, a kertben ilyenkor szétszórt tojáshéjak pedig távol tartják a kígyókat.
A szlovénok nem koccintanak a tojásokkal, mint a horvátok, hanem asztalon gurítják őket, a húsvéti játék lényege ugyanaz, épen megőrizni a kiválasztottat.
A végére maradt a rossz hír, az előrejelzések szerint esős lesz ez a hétvége az Adria mentén. A magasabb helyeken még hó is várható, így napszemüveg mellé meleg pulóvert és esőkabátot is csomagoljanak a horvát vagy szlovén tenger partjára tartók.
Kilója 6 euró