Horvátország szerdán - Magyarországgal és Bulgáriával együtt - elismerheti Koszovó függetlenségét, jelentették kedden a horvát napilapok. A Jutarnji List arról is beszámolt, hogy a horvát kormánykoalícióban részt vevő szerb kisebbségi képviselők fontolgatják, hogy tiltakozásul lemondanak a posztjukról. Szerintük ugyanis még várni kellene a döntéssel.
A horvátok is döntenek Koszovóról
A legfrissebb közvéleménykutatások eredményei egyébként őket igazolják, a többség (a megkérdezett horvát lakosok 79 százaléka) helyesli ugyan az elfogadást, ám 51 százalékuk határozottan a kivárásra szavazott, mondván: semmi nem sürgeti a horvátokat.
A sabor alig jutott túl tehát a ZERP körüli cirkuszon, szerdán ismét nehéz nap vár a képviselőkre. A habozást, avagy megfontoltságot egyrészt a Szerbiával szorosra fűzött gazdasági kapcsolatok indokolnák - százötven horvát cég tart Koszovó elismerésének sok millió kunában is mérhető következményeitől.
Másrészt néhány héttel korábban Boris Tadić szerb elnök éles hangon fenyegette meg Horvátországot azzal, hogy a függetlenségét kikiáltott Koszovó támogatását Szerbia úgy is értelmezheti, hogy neki sem kell tisztelnie a Horvátországgal kialakított határokat.
Szlovénia már megtette
Nem segít a horvát döntésben a szomszéd példája sem. Szlovénia - a volt jugoszláv tagállamok közül elsőként - március elején ismerte el Koszovót, mire Belgrád határozottan tiltakozott és azonnal hazarendelte ljubljanai nagykövetét.
Szlovénia viszonya normálisnak mondható Szerbiával - erre jutott ugyanakkor a szlovén külügyminisztérium napokban publikált felmérése, amelyből az is kiderül, hogy a szlovénok döntő többsége úgy látja, minél hamarabb be kell venni Szerbiát az Európai Unióba.
A szintén uniós tagságra áhítozó horvátok felvételét a szlovén lakosság azonban már jóval kisebb arányban támogatná, és a megkérdezettek több mint 70 százaléka kifejezetten rossznak ítélte meg Szlovénia viszonyát - vélhetően a határviták, és az önkényesen bevezetett horvát halászati tilalom miatt - Horvátországgal.
Mégis ki érhet oda előbb?
Ivo Sanader horvát kormányfő erre sietett leszögezni, hogy Horvátország minimum 7 évvel Szerbia előtt jár.Az unióban jelenleg elnöklő szlovénok szerint viszont legfeljebb ha 2-3 évnyi, tehát nem behozhatatlan a két ország között a különbség.
Így ők nem zárják ki azt sem, hogy a horvát reformok elakadása, és a szerb változások felgyorsulása esetén a két ország egyszerre érkezhet meg Európába. A nyomukban liheg egyébként Montenegró is, az alig két éve független balkáni állam például 2012-re tűzte ki magának a csatlakozása dátumát.