Strasbourgban kérnek elégtételt a szlovén katolikusok, miután a legfelsőbb nemzeti bíróság is elutasította a keresetüket, melyben visszakövetelték egyházi tulajdonba a világhírű fürdőhely egyik attrakcióját. A bledi polgármester megegyezne a papokkal.
Magának akarja az egyház a Bledi-tó szigetét
A Szlovén Katolikus Egyház azzal érvel, hogy a Bledi-tó közepén lévő kis sziget már Arnold Rikli világra jötte előtt százévekkel fontos zarándokhely volt. Elvileg a svájci orvos nevéhez kötik ugyanis Bled turisztikai felfedezését. Rikli a melegvizes források feltárása után nem sokkal itt kezeltette magát, és annyira beleszeretett a helybe, hogy 1852-ben megszerezte a terület bérleti jogát, majd korszerű fürdőt, valamint vendégházakat építtetett.
A 2130 méter hosszú, 1032 méter széles, és majdnem 31 méter mély, összesen 145 hektárnyi tó a jégkorszak utáni olvadás idején keletkezett. Hőmérséklete nyáron 25 Celsius-fok körül van. A tengerszem vizét kis patakok táplálják.
A tóban lévő kis sziget kegytemplomába 99 gránitlépcsőn kell felkapaszkodni. A brixeni püspök 1185-ben adott engedélyt arra, hogy a zarándokok a csodatevő Mária segítségéért imádkozzanak Bledben. Az legendák szerint pedig annak, aki háromszor megszólaltatja a templom harangját, teljesül a kívánsága.
1967-ben derült ki aztán, hogy a templom története még régebbre nyúlik vissza, hiszen a padozata alól a IX-X. századból származó szláv sírokat ástak ki a régészek, akik bizánci stílusú, félköríves szentélyfalakat is találtak.
A szlovén bíróság az ide látogató turisták ezreire hivatkozva utasította el a katolikus papok óhaját. A jogászok azzal érvelnek, hogy a terület egyedi látványosság, ráadásul a védett kulturális örökség része, így nem adható ki másnak az állam tulajdonából.
A Szlovén Katolikus Egyház a napokban bejelentette, hogy a strasbourgi nemzetközi bíróságon keres jogorvoslatot az ügyben.
Bled: kis sziget a tó közepén