Boro Grubišić képviselő a parlament elnökének asztalára dobta a cigarettáját tegnap a felszólalása után, így demonstrálta, hogy ő inkább leszokik. A sabor hamarosan törvénnyel tiltja meg ugyanis a nyilvános helyen dohányzást Horvátországban. Mi, magyarok vagyunk számukra az elrettentő példa.
Egy cigaretta negyedórát vesz el a dohányos életéből
Horvátországban 1,6 millióan dohányoznak, azaz a teljes lakosság 30 százaléka. Egy évben nagyjából 1700 cigarettát szívnak el fejenként a horvát nikotinfüggők. A különböző egészségügyi panaszaik kezelése 2 milliárd kunájába kerül évente a horvát egészségügynek. Legalább 10 ezer betegért pedig már nem tudnak mit tenni, ők belehalnak a füstölésbe.
Zágrábban tegnap vitatták meg először a tavalyi választási kampányban beharangozott dohányzást tiltó törvényt. Ha a sabor elfogadja, az év második felétől déli szomszédunknál sem szabad majd a nyilvános helyeken rágyújtani.
Habár a horvát politikusok legtöbbje erős dohányos hírében áll - Titóról és Franjo Tuđmanról például köztudott volt, de sokat cigarettázik Stjepan Mesić jelenlegi államfő, illetve Ivo Sanader miniszterelnök is -, a tegnapi parlamenti ülésen egyetlen képviselő sem akadt, aki ellenezte volna a tervezett tiltást.
Sőt, a „civilben” sebészorvos Boro Grubišić a felszólalása után teátrálisan az elnöki asztalra dobta a cigarettás dobozát azzal, hogy 10 éves füstölés után megpróbál leszokni, hogy jó példát mutasson.
Leszokni, de hogyan?
A horvát orvosok azt állítják: a dohányosok 96 százaléka biztos abban, hogy bármikor le tudja tenni a cigarettát. A jó hír, hogy minden második dohányos legalább egyszer meg is próbál leszokni.
A rossz hír viszont, hogy 81 százalékuk hiába próbálkozik, soha nem szabadul meg a nikotinfüggésétől.
Dr. Veljko Đorđević zágrábi orvos szerint azok járnak leginkább sikerrel, akiknek már egyértelmű egészségügyi problémáik vannak, azaz megijednek a belátható következményektől.
Ő azt mondta a Jutarnji List napilapnak, hogy a legfontosabb talán annak megértése és elfogadása, hogy a cigarettáról lemondani nem lehet egyik napról a másikra, a leszokás hosszú folyamat eredménye. Azaz az elhatározáson túl konkrét tervek is kellenek a hogyanra vonatkozóan.
A horvát egészségügyi tárca felmérése szerint azonban az orvosok mindössze 29 százaléka tud valamilyen módszert vagy szert ajánlani azoknak, akik letennék a cigarettát.
Európában sokkal inkább felkészültek a gyógyítók, mert 66 százalékuk ad pontos útmutatást a lehetséges teendőkről.
Horvátországban egyelőre az árak is a dohányzásról leszokni vágyók ellen dolgoznak, hiszen egy doboz nikotinos rágógumi helyett három csomag cigarettát lehet megvenni.
Mivel lehet elrettenteni a dohányzókat?
Statisztikai adatok tömegét citálták elrettentésül a horvát képviselők: a világon nyolc másodpercenként hal meg egy ember a dohányzás miatt. Egyetlen cigaretta 8-15 perccel rövidíti meg az életet, egy erős dohányos tehát minimum 6-8 évvel él kevesebbet.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint a horvát gyerekek a negyedik legveszélyeztetettebbek a passzív dohányzás miatt a világon. Náluk csak a Bosznia- Hercegovinába, Szerbiában és Montenegróban élők vannak rosszabb helyzetben. A WHO térképein a volt jugoszláv tagállamokat egyébként pirossal emelik ki a dohányzás elképesztő mértéke miatt.
A horvát saborban viszont Magyarországot hozták elrettentő példának. Mint többen is utaltak rá, azért kell megtiltani a nyilvános helyeken dohányzást, mert különben Horvátország utolér majd minket, ahol évente 28 ezer ember hal meg daganatos vagy szív- és érrendszeri betegségben a mértéktelen cigarettázás következtében.
Mit szólnak a tiltáshoz a vendéglősök?
A szomszédos Szlovéniát tekintik példának, ahol már tavaly bevezették a dohányzási tilalmat. A vendégek többsége egyébként alkalmazkodott ehhez, és aki rágyújtana a kávéja mellé, bizony mínusz két fokban is kiül inkább a teraszra.
A szlovén vállalkozók minden lobbierejüket bevetették a törvény visszacsinálásáért - eddig kevés sikerrel jártak. A Delo szlovén napilap legutóbbi felmérése szerint a kávézók 70 százalékában állítják azt, hogy visszaesett a forgalom a dohányzók kitiltásával. A panaszkodó vendéglősök 30 százaléka fontolgatja komolyan, hogy bezár vagy elbocsát alkalmazottakat.
A többség azonban a teraszok komfortosításával - például fűtésével -, illetve a kínálat szélesítésével, és az árak csökkentésével próbálkozik. Vannak persze olyanok is, akik épp ellenkezően gondolkodnak, azaz emeltek az árakon, hogy így kompenzálják a forgalomkiesést.