A lovrani polgármester belelapozott a papírokba, így derült ki, hogy a vitatott tengerparti telket 1981-ben, egy akkor már 40 éve halott némettől vette mostani tulajdonosa. Váratlanul felbukkanó örökösök, kibogozhatatlan tulajdonviszonyok - néhány csapdahelyzet, amibe az ingatlanvásárlók kerülhetnek Horvátországban.
Horvát ingatlan-nyilvántartás: Enyém, tiéd, kié?
Stipo Ilišinović zágrábi ószeres megkapta az engedélyeket arra, hogy beépítse a tulajdonában lévő tengerparti telket. Ám mivel az Isztriai-félszigeten lévő lovrani önkormányzat is magáénak tartotta eddig az egymillió eurót, azaz 265 millió forintot érő területet, a polgármester belenézett a nyilvántartásokba. Így derült ki, hogy a páratlan adottságú földet 1981-ben egy akkor már több mint 40 éve halott német állampolgártól vette mostani gazdája.
Lovran városa perre ment, szeretné ugyanis hatályon kívül helyeztetni a vitatható adásvételi szerződést, amely szerint az 1941-ben elhunyt dr. Julijus Winckel egykori német konzul 1981-ben 80 ezer dinárért adott túl a 2000 négyzetméteres tengerparti építési telken.
A Jutarnji List napilap megtalálta az egyik zágrábi piacon az ószerest, aki arra hivatkozik, hogy a hatóságok egy évvel ezelőtt - az opatijai bíróság döntésével - rendbelévőnek találták a papírjait, és kiadták a nevére az összes szükséges építési engedélyt.
Ilišinović ügye nagy port vert fel, mert koránt sem egyedi Horvátországban, ahol máig teljes káosz van az ingatlan-nyilvántartásban. Így aki földet, házat, lakást vesz, csak a szerencsében bízhat, hogy később nem éri valamilyen meglepetés.
Mint például azt a zadari férfit, aki félmillió kunáért, nagyjából 18 millió forintért vásárolt meg egy düledező kis házat, amit alig kezdett el felújítani, bekopogtak hozzá a „tulajdonos társai”. A ház ugyanis eredetileg egy fiatalember nevén volt, aki súlyosan megsérült a kilencvenes évek háborújában.
A katonatársai a kórházi ágyán, nem sokkal a halála előtt, aláírattak egy adásvételi szerződést vele, majd évekkel később eladták a jóhiszemű zadari férfinak az így megszerzett házat. A háborúban meghalt fiatalember messzire menekült rokonait, azaz törvényes örököseit a falubeliek értesítették aztán, amikor egy idegent láttak beköltözni a régóta üresen álló házba.
Adriatic Institute független horvát (illetve délkelet-európai) kutatóintézet legfrissebb felmérése szerint Horvátország jelenleg Botswana és Burkina Faso szintjén - a megvizsgált 115 ország közül a 70. helyen - áll a magántulajdoni jogok védelmét illetően.
Az uniós csatlakozás feltételének is szabott közigazgatási reformba, amelynek az ingatlantulajdon felmérése és a telekkönyvek rendbetétele is része lenne, például még bele se kezdtek déli szomszédunknál.
Ahány nyilvántartás ugyanis, annyiféle tulajdonos szerepel benne. 1945-ig a rendé volt az ingatlan, majd a rendet felszámolták, ezért állami tulajdonba került a telek meg az épület, ám az egyház használhatta tovább.
1991 után így elvileg egyházi tulajdonba adták vissza, ám közben a rend is újjászerveződött, és természetesen azonnal visszakérte, sőt használatra vissza is kapta az ingatlant.
Ez is eladó Šoltán