Internetes világtérképen folyamatosan nyomon követő majd, ki fogadta el a függetlenséget és ki nem. Megmutatjuk, hogy milyen lehet az önálló állam nemzeti zászlója, és békés időutazásra hívjuk azokat, akik már csak a véres összetűzésekről szóló hírekből ismerik ezt a vidéket.
Koszovó előre is köszöni
Európai kék, sárga csillagokkal vagy fekete- piros csíkos? Koszovónak egyelőre nincs saját zászlója, ezért az albánt vagy az uniósat használja. Lobogó tervek
2007 júniusában aztán valódi pályázatot hirdettek ki az önálló koszovói lobogóra, amelyre 993 javaslat érkezett. A kiírás szerint a színvilág kötött: vagy az albán piros és fekete vagy pedig a volt jugoszláv piros, kék, fehér összeállítást kell követni. Elvárás még, hogy a kétfejű sas ne szerepeljen benne, viszont a zászló jelképei tükrözzék vissza, hogy Koszovó soknemzetiségű állam.
Politikusokból és egyéb szakértőkből álló csoport - Unity Teamnek nevezték el egyébként magukat - bírálta el a pályázatokat, amelyek közül végül három maradt versenyben február elejére. Ezek közül a parlament dönt majd, kétharmados többséggel.
Kék mezőben Koszovó fehér térképe, öt uniós csillaggal, amelyek azért különböző méretűek, mert az etnikai csoportokat képviselik. A legnagyobb természetesen az albánoké. (Mentor Shala és Besnik Nuli tervezte.)
Egyszerűbb megoldás, három függőleges csíkkal jelezve az összetartozást és különállást - Valon Syla műve.
Az előbbi változata, ahol a két fő színt egy fekete spirál köti össze a fehér mezőben.
A függetlenség napja
A „Koszovó köszöni” internetes oldal eközben már visszaszámlál, és azt mutatja, melyik 51 országtól - köztük vannak Európa államai, és így természetesen Magyarország is - várható el, azaz kész arra, hogy elfogadja Koszovó önállóságát. A világtérképen folyamatosan nyomon követhetők majd a reakciók. Itt látható az eredményjelző térkép.
Rigómező 1977-ből:„A híres Kosovo Polje, azaz Rigómező északi peremén elhelyezkedő Kosovska Mitrovicára érve - az egyéb néprajzi sajátosságok mellett - új nyelvvel találkozunk, mégpedig olyannal, amely semmilyen európai nyelvvel nem mutat rokonságot.
Az ország politikai felépítéséből, Jugoszlávia népei testvéri összefogásának, szövetségének elvéből következik, hogy a főképp albánok - ahogy itt mondják „siptárok” - által lakott Koszovó kiterjedt autonómiát élvez, albán nyelvűek a feliratok, utcanevek, albán nyelvű újságokat láthatunk, albán nyelvű rádióállomás működik e terület központjában, Pristinában, s albán nyelvű oktatás folyik az oktatási intézmények minden fokozatában.
Körülbelül 800 ezer albán él e vidéken s élvezi az autonómia által biztosított nemzetiségi jogokat, ott, ahol a királyi Jugoszlávia ideje alatt csak az elnyomás, és a szegénység jutott osztályrészéül.
Az országnak ez az egykor legelmaradottabb területe külsőleg is hatalmas változáson ment át az elmúlt két évtizedben. A Kosovo Polje vidéke ásványi kincsekben kimeríthetetlenül gazdag: szenet, színesfémeket bányásznak Rigómezőn, a trepčai ólom-higany bánya termelése a negyedik helyet foglalja el Európában.
A fémekért fizetett csengő aranyakból épülhettek a pompás kolostorok. Ennek a középkori gazdagságnak vetett véget a török dúlás. Primitív életkörülmények közé süllyedt a később az agák és bégek által sanyargatott nép…
A táj új felvirágzását az évszázados szerb-albán-török viszály megszűnését dokumentálják az új erőművek, bányák, ipari üzemek füstölgő kéményei, messze világító fehér gyárépületei, a 80 km hosszan elnyúló mezőség mentén.
Az ipari jellegű Kosovo Poljétól nyugatra a dombok egyre magasabb hegyekbe mennek át, amelyek az albán határnál 2000 méter fölé emelkednek. Ezek medencéiben terül el a dimbes-dombos, gyümölcstermeléséről híres, inkább mezőgazdasági jellegű Metohija, az albán jellegű Kelet hangulatával, és a középkori kolostorépítészet néhány gyöngyszemével…”
(Bács Gyula: Jugoszlávia útikönyv)
Pristina ma