Építhetők-e Fertődön üvegfák?
Eszterháza modern fogadóépülete a kastélyon kívül, a bejárat előtti park fái között bújik majd meg. A facsoportot imitáló üveggömbegyüttes éttermet, ajándéküzletet és egy előadótermet rejt majd összefüggő "lombkoronájában", mondta érdeklődésünkre Ekler Dezső, a tervező.
De mi szükség van egy ilyen épületre? - kérdezzük. A modern fogadóépületek létesítése az építész szerint európai trend, előnye, hogy ezzel elkerülhetők lesznek például a most tapasztalt tumultuózus jelenetek a kastély kapujában. A naponta érkező turistatömegek fogadására itt lesz kulturált lehetőség; lesz például elegendő vécé, kávézó, itt lesznek beszerezhetők az információs anyagok, s tulajdonképpen itt készítik fel a látogatót a kastélyba való belépésre, melyet innen, a legszebb oldala felől lehet majd megközelíteni egy rövid sétányon. Egyben itt lesz a környék turisztikai központja is, a kastély fenntarthatóságához, bevételeinek növeléséhez is hozzájárul. Fogadó létesítményt egyébként terveznek a Szépművészeti Múzeumhoz és a Monostori erődhöz is. A műemléket nem fogja zavarni, állítja az építész. Egyébként mint építészeti formák, a fertődi üvegfák vonzóan érdekesek, legközelebbi párjuk Grazban látható, a 2003-ban épült Kunsthaus.
Habár a fogadóépület megépítése a kormány által EU-támogatásra elfogadott 4 milliárdos projekt része, ma mégis vitát generál. A kulturális minisztériumban ugyanis a műemlékvédelem politikai irányítói azt szeretnék, ha a fogadóépület kimaradna a csomagból. Egyesek amiatt aggódnak, hogy ez a terv sem pályázat eredményeként született, s ezt az építésztársadalom kifogásolja majd, ahogy a budavári honvéd-főparancsnokságnál is tette. Korábban Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke azt nyilatkozta lapunknak, hogy az új épület helyett érdemes inkább a kastélyegyüttesre fordítani a teljes támogatási keretet. A fogadóépület funkcióit pedig a maga részéről betelepítené a kastélyba, és inkább az egykori barokk bábszínház rekonstrukcióját kezdené meg.
Hivatala most első fokon nem is engedélyezte az Ekler-féle fogadóház tervét. Pedig a műemléki tervtanács korábban, az előzetes véleményezés során támogatta azt. Valószínűleg nem azért, mert akkor Varga Kálmán volt a KÖH-elnök - aki jelenleg épp a fertődi projektért felelős Műemlékek Nemzeti Gondnokságát irányítja. Vargáék mint projektgazdák most fellebbezhetnek a megtagadott engedély miatt, de a másodfok maga Mezős Tamás KÖH-elnök lesz. A döntés tehát végül is rajta múlik.
A két műemlékes vezető (és a mögöttük álló szakemberek) eltérő elképzelései miatt remélhetőleg nem szenved hátrányt Fertőd újjászületése. A Varga Kálmán vezette MNG azonban csak az általuk kidolgozott projektre vállal felelősséget, annak minden elemével. Szerinte a budavári esettől annyiban tér el a helyzet, hogy itt nem egy korábban nyertes pályázó helyett kértek fel mást, s a fogadóépület tervezési költsége nem érte el azt az értékhatárt, amely szükségessé tette volna a pályázatkiírást. Az üvegfák terveit be is mutatták a Magyar Építőművészek Szövetségében, senki sem kifogásolta őket, sőt sikert arattak.
Egyébként a fogadóépület még akkor sem készülne el jövőre, ha hagynák megépülni. A 2009-es Haydn-ünnepségek közönségét tehát még nem szolgálhatja. Viszont sürget az idő, hogy addigra legalább elkészüljenek a tervezett rekonstrukciók. Jelesül a kastély kerti homlokzatának felújítása (amivel végleg minden oldaláról eltűnik a sárga szín), az udvar parkosítása, az emeleti zeneterem és díszterem, a földszinti Sala Terrena restaurálása, amelynek munkálatait idén nyáron turistalátványosságként lehet majd megtekinteni. De addig is meg kellene egyezni az üvegfák ügyében.
Eszterházi falképpuzzle
A kastély főúri lakosztályaiban annak ellenére alig történt érdemi megújítás az utóbbi években, hogy amúgy nagyon sok szó esik róluk. Erre akarta felhívni a figyelmet Baliga Kornél, a termek felújításának egyik tervezője a Városvédő Egyesület központjában rendezett kiállításával. Ő volt az, aki 2001-ben a kastély egyik félreeső raktárában megtalálta az 1958-ban levett faldíszek darabkáit ömlesztve. Ezeket előbb szétválogatta egykori helyük szerint, majd megpróbálta összerakni belőlük a hajdani kép- és tükörkereteket. Nyolc helyiség díszei álltak össze, némelyiknek 95 százalékban megvannak a mennyezeti stukkói. Baliga Kornél e töredékek és fényképek alapján készíti 2004-től máig a belső díszítés rekonstrukciós terveit. De ő foglalkozott korábban a kastély 1780 körül épült második operaházának újratervezésével is, amikor még 2002 környékén komolyan azt fontolgatták, lenne lehetőség visszaépíteni. Mára a megvalósítás szándéka a távolba tolódott, hamarabb lenne megépíthető a másik, kuriózumszámba menő teátrum, a barokk bábszínház, amelynek díszei és falmaradványai nagy számban kerültek elő a helyén végzett ásatáson.
