A 2007 nyarán visszatelepült szerb apát és fiát előbb megfenyegették a horvát Gornji Vrhovciban, majd amikor nem voltak hajlandók önszántukból elhagyni a települést, a helybeliek bezárták őket az újjáépített házukba, és rájuk gyújtották az épületet - a Human Rights Watch elrettentő példaként említi az esetet legfrissebb jelentésében.
Nehezen megy a szerbek visszafogadása
A nemzetközi emberi jogi szervezet csütörtökön hozta nyilvánosságra éves beszámolóját Washingtonban, amely külön fejezetet szentel az uniós tagságra aspiráló Horvátországnak. Szerény javulást látunk - írják a Human Rights Watch (HRW) civil jogvédői, aki szerint a legnagyobb problémát még mindig az 1991-95 között lezajlott háború „örökségei” okozzák. Ezen belül is az elmenekült szerbek visszafogadása megy nehezen, ami pedig Horvátország Európához való tartozásának egyik fontos feltétele lenne.
A legfrissebb adatok szerint eddig 125 ezer szerb költözött vissza eredeti lakóhelyére a hivatalosan 300-350 ezerre becsült háborús menekültből. De még legalább 80 ezren vannak Boszniában és Szerbiában, akik szintén azt fontolgatják, hogy egy napon talán visszamennek egykori otthonukba. A visszatérők többsége úgy nyilatkozik egyébként: szeretne horvát állampolgár lenni, de nem érzi teljesen biztonságban magát Horvátországban.
A HRW jelentése leszögezi, hogy a szerbeket ért atrocitások ellen határozottan fellép a horvát rendőrség. A nyomozati iratokban azonban csak ritkán tüntetik fel, hogy a konfliktus valós oka nemzetiségi gyűlölködés volt.
Legelrettentőbb példaként hozzák azt az incidenst, amely 2007 nyarán Gornji Vrhovci faluban történt. Az épp csak visszatelepült szerb apát és fiát előbb megfenyegették a helybeli horvátok, majd amikor nem voltak hajlandók önszántukból elhagyni a települést, bezárták őket az újjáépített házukba, és rájuk gyújtották az épületet. Csak a szerencsének köszönhető, hogy sikerül kimenekülniük.
A jogvédők szerint hosszasan lehetne sorolni az eseteket 2007-ből: áprilisban például szerb válogatott jégkorongzókat bántalmaztak horvát fiatalok Zágrábban, Šibenikben ismeretlen tettesek többször is megrongálták a pravoszláv templomot, Zadarban pedig még a menekültek visszaérkezése előtt felgyújtották a felújított házaikat.
Az is nehezíti egyébként a visszatelepülést, hogy a szerbek elhagyott, de épen maradt otthonait fedél nélkül maradt, vagy épp Szerbiából elűzött horvát családok lakják. A horvát bíróságokon legalább 9000 olyan ügy van folyamatban, amely azt próbálná eldönteni, valójában kit is illet meg egy-egy ingatlan vagy földterület tulajdonjoga. Rengeteg pernek több mint egy évtized után elévülés miatt lesz vége.
A jogvédők szerint pozitív kezdeményezés, hogy az önkormányzatok néhány helyen biztosítják azt a lehetőséget, hogy a szerbek jutányos áron visszavásárolhatják hajdani tulajdonukat, amihez még állami támogatást is felajánlanak nekik.
Ha lakni tudnak is aztán valahol, munkát nem nagyon találnak a Horvátországba visszatérő szerbek - írja a HRW jelentése. Legnehezebb helyzetben talán a nyugdíjasok vannak, hiszen a nyilvántartások nagyon kuszák, akik például szerbek által megszállt területeken laktak, jóformán semmilyen hivatalos irattal nem rendelkeznek azokból az időkből. Így a legtöbbjüknek „eltűnt” négy-öt év az életéből, azaz jóval kevesebb járadékhoz jutnak, mint ami valójában megilletné őket.
A HRW szerint Horvátországnak rengeteg teendője van még a háborús bűncselekmények tisztázása terén is. A szervezetnek úgy tűnik, hogy amíg a szerbek „rémtetteit” precízen feldolgozzák a horvát hivatalok, a népirtás gyanújába keveredett horvát katonák ellen inkább csak kirakatperek folynak. Az ügyészségi statisztikák szerint eddig 3666 vádirat készül el háborús cselekményekről Horvátországban, ebből 62 esetben van szó a horvát hadsereg által elkövetett bűnökről.
A háború egyik mementója Zadarban