Horvát partra lép az olasz csizma sarka

Titokzatos törésvonal a tenger alatt, amely szigeteket, hegyvonulatokat hoz majd létre, közben pedig földrengéseket és cunamit okoz - a kutatók a világ megmentésén fáradoznak. Mintha egy katasztrófafilm forgatókönyvének kivonatát olvasnánk, holott ez az amerikai és horvát geológusok legújabb felfedezése az Adria térségéről.

Az Adria alatt húzódó törésvonalat - amely sok tízmillió évvel korábban a kontinensek ütközése miatt jött létre - már eddig is ismerték a geológusok. Sőt, az is tudható róla, hogy Horvátország 1185 szigete, valamint a Dinári-hegység vonulatai is ennek köszönhetik a létüket, hiszen a tengerből emelkedtek ki legalább 20-30 millió évvel korábban.

Azt viszont, hogy a Vis szigetétől Dubrovnik irányába tartó törésvonal ma is aktív, most először sikerült bebizonyítaniuk amerikai és horvát tudósoknak. Tucsoni, washingtoni, seattle-i, és zágrábi kutatók a legmodernebb technológiák felhasználásával nemrég bemérték például, hogy az olasz csizma sarka 4 millimétert közeledik évente a horvát partokhoz.





Ebben a tempóban 50-70 millió év múlva biztosan összeér majd a két ország, közben pedig új szigetek és hegyvonulatok is keletkeznek - tette közzé a kutatócsoport a legújabb felfedezéseit a Geology amerikai szakfolyóirat januári számában, amelyet most a horvát sajtó is szemlézett.

Ez az aktív törésvonal nem okozott nagyobb földrengést az elmúlt 2000 évben, pánikra tehát egyelőre semmi ok, ám Olaszországban, Horvátországban, Montenegróban, és Albániában nem árt felkészülni kisebb cunamikra - figyelmeztet a Geology cikkében Richard Bennett, az Arizoniai Egyetem professzora, aki szerint a törésvonal délen ráadásul egy szeizmológiailag aktív zónába csatlakozik. Utóbbi például az 1667-es dubrovniki, és 1979-es - a Richter skála szerinti 7,1-es erősségű - montenegrói földrengésért volt felelős.

A Geology januári címlapja
A Geology januári címlapja
Top cikkek