Néhány éve még példakép voltunk, mostanra azonban megtépázódott egy kicsit a renoménk - mondja Czukor József ljubljanai magyar nagykövet, aki szerint Szlovénia nem könnyű piac, mert kicsi és elzárkózó. Vajon csak távolból szurkolunk a következő hónapok szlovén uniós elnökségének vagy jut feladat Magyarországnak is?
Mesterségesen lélegeztetett szlovén kapcsolatok
- A 2004-ben csatlakozott országok közül talán Magyarország segíti a legkonkrétabb formában a szlovén uniós elnökséget – állítja Czukor József. - Befogadtunk szlovén diplomatákat a külképviseleteinken azokban az országokban, ahol önállóan nem tudnak jelen lenni. Most például épp Szófiában készítünk elő egy ilyen együttműködést. Mi pedig a szlovén külügyminisztériumban, és az agrártárcánál képviseltetjük magunkat. Nálunk több szakembert csak az angolok, és a németek küldtek Ljubljanába az elnökség idejére. - Milyennek látnak minket a szlovénok?
- Négy-öt éve még példakép voltunk a számukra. Az uniós csatlakozás előtt sokszor hivatkoztak ránk, hogy mennyivel előrébb tartunk a felkészülésben. Az utóbbi idők magyar belpolitikai küzdelmei aztán valóban megtépázták egy kicsit a renoménkat. Szeretném hinni, hogy ez átmeneti állapot. Annál is inkább, hiszen mi vagyunk az egyetlen olyan szomszéd, akivel nincs semmilyen problémájuk. Évente 700 ezer szlovén látogat át Magyarországra a kétmilliós lakosságból. A magyar könyveket majdnem olyan számban fordítják le szlovénra, mint a szláv irodalmat. Ha kimegy az utcára, és megkérdezi a szlovén járókelőket, a többségük biztosan jót mond majd a magyarokról. Szerintem erre büszkék lehetünk, jó alap a kapcsolatok bővítésére.
- Árucsere tekintetében nem lehet okunk panaszra, bár, amit tőlünk megvesznek, többségében nem eredeti magyar termék.
- Valóban, multinacionális cégek termékeit szállítjuk leginkább Szlovéniába, azaz mobiltelefonokat, autókat, alkatrészeket, elektronikai berendezéseket. Közvetlen együttműködések kis és középvállalati szinten azonban csak elvétve akadnak. A határvidéken sem pezseg a gazdaság, így nem teremtődnek munkahelyek sem, pedig ez a magyar kisebbség szempontjából is fontos, azaz helyhez kötő lehetne. Az őszi közös kormányülésen létrehozott szlovén-magyar üzleti tanács, illetve „vegyes kamara” próbál majd életet lehelni a gazdasági kapcsolatainkba. Mondhatnám sajnos úgy is, hogy ez egyelőre még inkább mesterséges lélegeztetéshez hasonlít.
- Az elemzések mind azt emelik ki, hogy Szlovénia elsősorban nyugatra nyitna, a másik fő iránynak pedig a Balkán tartják. Magyarországról nem nagyon ejtenek szót. Mintha csak mi próbálnánk belekapaszkodni az egyre jobban beelőző délnyugati szomszédunkba.
- Az uniós elnökségi félév egyik legfontosabb feladata Koszovó helyzetének tisztázása. Lesz-e ebben valamilyen szerepünk?
- Szlovénia diplomáciai bravúrra aspirál, elnökként azt szeretné elérni, hogy ha Koszovó kikiáltja a függetlenségét, akkor Európa egységes állásfoglalást adjon erre. Komoly kihívás, de az uniós külpolitikai szakértők többsége úgy ítéli meg, a múltból eredő tapasztalatokkal, és helyzetismerettel Szlovéniának lehet a legnagyobb esélye egy békés megoldásra. Ha az optimális forgatókönyvet vesszük, akkor nekünk nem jut nagyobb szerep az egyetértésnél. Sajnos azonban még csak most jön a java.