Jobb az ára, biztonságosabban fogyasztható, a nyugatiak meg odavannak érte. Minden amellett szól, hogy érdemes fontolóra venni az állatorvosi felügyelet és különösebb ellenőrzés nélkül tartott nyájak lecserélését. A kutatóintézetek és szakemberek minisztériumi támogatással próbálják létrehozni a horvát ökobárányt.
Az első ötéves horvát biobirka terv
Bár a biohústermelés jóformán ismeretlen fogalom még Horvátországban, a jövő az ökobárányoké - érvelnek mezőgazdasági szakemberek déli szomszédunknál. Első lépésként hét birkatenyésztőnek sikerült megszereznie ebben az évben az úgynevezett ökominősítést. Ők tehát az úttörők, akik a horvát szakminisztérium reményei szerint példát adnak majd a többieknek is.
Az első ötéves biobirka terv célkitűzései szerint már rövid időn belül 17 500 kilónyi ökobárány kerülhet nyársra, azaz sütés után az asztalokra. Öt év alatt pedig legalább 30 ezer juh és kecse húsa lesz biokategóriás Horvátországban.
Az igazság az ugyanis, hogy a horvát juhnyájak döntő többségét sehol nem tartják nyilván, a birkák tehát állatorvosi felügyelet, és különösebb ellenőrzés nélkül kerülnek a vágóhidakra vagy inkább csak magánvágásra.
Ezért most hathatós propagandával, és számos érv felsorakoztatásával próbálják rávenni a tenyésztőket a szemléletváltásra, azaz a biogazdálkodásra való áttérésre. A nemzetközi kritériumok közül tulajdonképpen majdnem minden helyből stimmel, hiszen a horvát birkákat általában természetes anyagokkal etetik, azaz szabadon legelnek. A járványokat és betegségeket sem antibiotikumokkal, hanem az előbbiekből következően elegendő élettér biztosításával előzik meg. Fontos lenne viszont a hatósági ellenőrzés, a birkák számbavétele, a teljes állomány pontos felmérése.
A biobárányra biztos kereslet lenne a hazai éttermekben is - főleg turistaszezonban -, de az európai piacon is komoly pozíciókat szerezhetnénk - mondják biztatóan horvát minisztériumi illetékesek.(Hírösszefoglaló)