Megalázás, leköpés, kiközösítés, szexuális molesztálás - ha munkavállalóként volt már ebben, esetleg valami hasonlóban része, akkor a statisztika önt is a mobbing áldozatok között jegyzi. Európában 12 999 999 sorstársa van. Nézzen szembe a munkahelyi erőszakkal.
Tudjuk, mit művelt az egyik alkalmazottjával
- Kétségbeesett édesanya kért segítséget tőlünk a 22 éves lányának, akit a főnöke többek szeme láttára felpofozott - mesélte a Jutarnji List napilapnak nemrég a mobbing áldozatokkal törődő horvát civil szervezet egyik vezetője. A munkahelyi erőszak sértetteit védők azonnal levélben fordultak a megnevezett cég vezetőjéhez, és figyelmeztették: tudomásuk van róla, mit művelt az egyik alkalmazottjával.
Alig ért célba a levél, amikor az erőszakos főnök titkárnője sírva jelentkezett be a szervezetnél, hogy megköszönje a beígért védelmet. De honnan tudják, hogy mi történt velem? - kérdezte a titkárnő, aki persze nem azonos a 22 éves megpofozott lánnyal, viszont ugyanaz a főnök többször is molesztálta szexuálisan, azzal fenyegetve, hogy azonnali hatállyal elbocsátja, ha ellenáll.
A mobbing (mob = megrohan, nekitámad, angol szóból eredő) kifejezés legtalálóbb fordítása talán a hivatali erőszak. Ide sorolható minden olyan cselekmény, amelyet erőfölényből követ el valaki egy munkavállalóval szemben. Enyhébb esetben csak a kommunikációban gátolják a munkatársat, azaz félbeszakítják, kritizálják, bírálják, üvöltöznek vele.
Következő lépcsőfok, amikor kiközösítik, levegőnek nézik. Ide tartozik azonban az is, ha kibeszélnek valakit a háta mögött, rágalmazzák, nevetségessé teszik, netán valamilyen mássága, külseje, vallása, nézetei miatt támadják.
Mobbing, ha valaki nem kap megfelelő feladatot vagy épp fordítva, erején felüli teljesítést várnak tőle, netán értelmetlen munkára osztják be. Súlyosabb esetben az egészségét vagy testi épségét is fenyegetheti a támadás, ami a tényleges fizikai erőszakig elfajulhat.
Dr. Heinz Leymann svéd kutatónak köszönhető egyébként a mobbing kifejezés elterjedése. Ő még a múlt század 80-as éveiben kezdte alaposabban megvizsgálni a különböző munkahelyi konfliktusokat. Következtetése pedig az volt: elképesztően sokan szenvednek munkavégzés közben tapasztalt erőszakos cselekményektől.
A legfrissebb kutatások szerint 13 millió munkavállalót érint Európában a mobbing. A felmérések szerint 3 millió munkavállalót ért közülük fizikai erőszak, 6 millióan tűztek/verekedtek össze, például a kollégáikkal, 3 millióan pedig munkahelyi szexuális erőszak áldozatává váltak. (A magyar kutatások szerint nálunk naponta 100 ezer főt érinthet a hivatali erőszak.)
A Horvátországban nemrég nyilvánosságra hozott mobbing statisztikák azt mutatják, hogy a hivatali erőszaknak áldozatul esettek 70 százaléka nő. Van, akivel többször - különböző munkahelyeken - is elfordul élete során bántalmazás, talán a pincérnők, titkárnők a legveszélyeztetettebbek.
De a fiatalok és a nyugdíj előtt állók, valamint a testi fogyatékosok is ki vannak téve a támadásoknak. A kollektívák gyakran kikezdik a túl becsületeseket, akik felfedezik például a szabálytalanságokat, de potenciális áldozatok azok is, akik túlságosan jól dolgoznak, illetve akik bátran hangot adnak a saját érdekeiknek.
A legtöbb mobbing a közigazgatásban és a fegyveres testületeknél történik (14 százalék), ezt követi az oktatás, egészségügy, vendéglátás, közlekedés (12 százalék).
Az eltérő habitusú, szokású és tűrőképességű népek között természetesen jelentős különbség van annak megítélésében, mi számít mobbingnak. Svédországban például már az is erőszak, ha a munkát emelt hangon osztja ki a főnök. Amerikában minden negyedik munkavállaló érzi úgy, hogy munkahelyi erőszak áldozatává vált, miközben a Balkánon az üvöltözés, nyilvános szidás a mindennapok természetes része.
A mobbing a legtöbb esetben munkahelyi titok marad, az áldozatok nem mernek feljelentést tenni. Horvátországban például 2000-ben esett szó először a nagy nyilvánosság előtt arról, hogy létezik ez a jelenség. Jelenleg 100 ilyen ügy van folyamatban a bíróságok előtt. (Egyetlen egy jogerős ítélet nem született még ilyen ügyben.) Többségük több évekig elhúzódik, és kevés eredménnyel kecsegtet.
A horvát bíróságok legfeljebb a munkáról szóló törvény 30. paragrafusa alapján ítélhetnek, amely kimondja, hogy a munkavállaló méltóságát minden körülmények között meg kell védeni. Nagy-Britanniában jegyzik egyébként az eddig megítélt legnagyobb kártérítést, az idén tavasszal 1,2 millió eurós (300 millió forint) kártérítést kapott egy munkahelyen fizikailag bántalmazott dolgozó.