Heléna palotája Jeruzsálemben

A palota maradványaira közvetlenül a jeruzsálemi óváros falain kívül találtak rá későbbi települések alatt, amelyeket eddig szintén elfedett a telek aszfaltja. Az ásatások színhelyével szomszédos a lejtőn épült arab Szilvan, ahol a tudósok által Dávid városának nevezett legrégebbi jeruzsálemi település maradványai találhatók.

A palota, amelyben raktárhelyiségek mellett lakóhelyiségek és rituális fürdők voltak, messze a legnagyobb építmény, amelyet a kétezer éve csak kizárólag szegények lakta Dávid városának területén valaha feltártak. Josephus Flavius (Kr. u. 37-94), a korabeli zsidó történetíró, aki írásaiban részletesen ismertette Jeruzsálemet, csak egyetlen gazdag családról, Heléna királynőéről tesz említést.

Josephus Flavius és más zsidó írások szerint Heléna abból a királyi családból származott, amely egykor a napjainkban Észak-Irakhoz tartozó Adiabenében uralkodott. Családjával együtt áttért a zsidó hitre, és a Kr. u. első század első felében, Jeruzsálemben telepedett le. Helénáról elismeréssel emlékezik meg a Misná, a judaizmus szóbeli hagyományainak gyűjteménye: dicséri a jeruzsálemi szegények iránti jóságát, valamint azt, hogy anyagilag támogatta a második jeruzsálemi templom felépítését, amely palotájától alig néhány száz méterre állt. Helénát nem messze a templomtól temették el impozáns sírba. (MTI)