Bevezeti-e január elsejétől Horvátország a ZERP névre hallgató új halászati, tengerjogi rendszerét, avagy sem? A kérdés nem annyira költői, mint inkább az alakuló új horvát kormány koalíciós tárgyalásainak egyik sarokpontja. Európa kiosztott már egy feketepontot érte, a szomszédok a napokban diplomáciai háborúba kezdtek.
Szigorúan ellenőrzött halászok
A zaštićenog ekološko ribolovnog pojasa azaz ZERP fordítása: védett ökológiai és halászati zóna. Nem könnyű megfejteni, hogy pontosan mit takar, a két szomszédos, érintett állam, azaz Szlovénia és Olaszország is csak annyit értett meg belőle, hogy a horvátok úgy akarják átrendezni a tengeri határokat, és megmondani ki, hol, mikor, hogyan halászhat az Adriában, hogy a horvát felségvizek ellenőrzését közben nem engedné át másnak.
Horvátország Európai Uniós csatlakozásának egyik fontos fejezete a halászati jogra és a szomszédos európai államokat érintő vízi határforgalomra vonatkozó megállapodás. Olaszországgal 1968-ban, még Jugoszlávia egyezett meg - a két állam akkor az Adria mértani közepén húzta meg a tengeri határát. Szlovéniával több, mint egy évtizede csatáznak a horvátok a Piráni-öböl centimétereiért, néhány hónappal ezelőtt végül úgy döntöttek, hogy nemzetközi bíróságra bízzák inkább a határvitát, ami olykor már tettlegességig is elfajult.
Négy évvel ezelőtt a szlovén és horvát halászbárkák szinte vadásztak ugyanis egymásra, többször előfordult, hogy a határt sértő halászokat körbevették, és néhány órára túszul ejtették a szomszédok.
A ZERP pontos feltételei valójában nem derültek ki, mert mind Olaszország, mind pedig Szlovénia gyanakodva azonnal Brüsszelig futott a hírrel. 2004-ben a három ország abban egyezett meg Belgiumban, hogy Horvátország csak akkor vezeti be a ZERP-et, ha a két szomszédja igent mond rá, és az európai joggal is összehangolja azt.
Arra a kérdésre, hogy valójában minek is ez a ZERP - hiszen az uniónak már kipróbált saját halászati és környezetvédelmi rendelkezései vannak, amelyeket a tagállamok mind elfogadtak, és megpróbálnak betartani, utóbbit uniós szervezetek pedig nagy rutinnal ellenőrzik is - a horvátok nem tudtak egyértelmű választ adni.
Tavalyig nagy csönd volt, igaz, ami igaz, sem az olasz, se a szlovén álláspont nem közeledett a ZERP-hez. Olaszország egyszer felvetette, hogy ha a horvátok által kijelölt terület felügyeleti jogában meg tudnak egyezni, akkor talán hajlandóak lennének érdemben is tárgyalni. Ők egy közös bizottságot javasoltak, a három országból delegált tagokkal, esetleg uniós megfigyelőkkel, amit Horvátország felháborodottan elutasított, mondván: a horvát felségvizeken ne dirigáljon más.
Egy évvel ezelőtt robbant aztán a bomba, a horvát kormány bejelentette ugyanis, hogy 2008. január elsejével egyedül is bevezeti a saját „nemzetközi” előírásainak megfelelő ZERP-et. Aki pedig ezentúl beteszi a lábát a horvát felségvizekre, majd megnézheti magát.
Nem titok, hogy mind az olasz, mind a szlovén halászbárkák gyakorta „átnéznek” a szomszédba, az Adriában kevés a hal, néha hosszasan keresni kell. Ugyanígy tesznek egyébként a horvát halászok is, szabadon portyáznak itt is, ott is, a nagyobb zsákmány reményében.
Az európai joggyakorlat, mint arról már szó esett, egységesen szabályozza a halászati módokat, időpontokat, és nincs területi korlátozás.
A ZERP-ről viszont az olaszok és szlovénok is azt sejtik, hogy a tudományos, környezetvédő maszlag mögött mások felségvizének legális használatán fáradoznak a horvátok úgy, hogy őket közben senki nem ellenőrizhetné.
A kormányzópárt (HDZ) választási programjában azonban ekkor már fő helyen szerepelt a halászati önrendelkezés is, fura lett volna kihúzni onnan. Sanaderék talán arra játszottak, hogy a nagy kavarodásban majd elfelejtődik az egész, most viszont már a koalíciós jelölt Parasztpárt (HSS) - aki nélkül esetleg nem lesz kormány - feltételnek szabta mandátumaiért cserébe a ZERP-et.
Eközben a hét elején Szlovénia és Olaszország arról állapodott meg Rómában, hogy ha a ZERP életbe lép január elsejével, kezdeményezni fogják a horvát csatlakozási tárgyalások felfüggesztését.
Horvátország beleragadni látszik a ZERP-be, ami ellen ráadásul most a saját halászai is hevesen tiltakoznak. A horvátok a mai napig a legpusztítóbb, és Európában már tűzzel, vassal irtott fenékhálós halászattal is foglalkoznak. Nagy hálókat húznak végig a tenger fenekén, amik felszednek mindent onnan, és közben „sivatagot” hagynak maguk után.
Lesz-e ZERP januártól vagy sem, most még nem tudni, hiszen kormánya sincs egyelőre Horvátországnak. A szlovén tengerügyekért felelős miniszter minden esetre Portorožban járt november utolsó napján, és türelemre intette a szlovén halászokat. Kártérítést ígért nekik, cserébe azt kérte, ne menjenek át horvát területre, amíg a helyzet nem rendeződik. Szlovénia bejelentette, hogy minden követ megmozgat diplomáciai úton a horvát ZERP ellen. Január elsejétől egyébként Szlovénia veszi át az uniós elnökséget Európában.