Páka a bunkerturizmusban bízik
Magyarország - a harmadik világháborútól tartva - 1951-ben a déli határvidéken több száz kilométer hosszan vezető erődítményrendszer építésébe kezdett. Az akkori árfolyamon hétmilliárd forintba kerülő munkálatok során csaknem ezer bunkerből, lövegtoronyból, géppuskafészekből, lövészárokból álló - Szegedtől az Őrségig vezető, 630 kilométer hosszú - védvonalat alakítottak ki. A titkos építkezéssel alig négy év alatt végzett a néphadsereg - ám a Jugoszlávia felől várt offenzíva elmaradt - a bunkereket soha nem használták. A hidegháborús feszültség enyhülése után aztán téeszek, tanácsok, majd gazdák, önkormányzatok, erdészetek tulajdonába kerültek a hadászati állások, s folyamatosan pusztultak. A legtöbb bunker mára összedőlt, alig néhány száz maradt épen, ráadásul azokat is jobbára vastag földréteg borítja. A történészek által csak magyar Maginot-vonalnak nevezett erődítménysorból ugyanakkor a véletlennek köszönhetően - a Nagykanizsa és Lenti között félúton lévő - Páka közelében különösen sok, tizenhét építmény maradt épen. Ezt használná most ki az alig 1300 lakosú falu: Páka egy szabadtéri múzeum létrehozásával emléket állít a védvonalnak, egyúttal megteremti a térségben a "haditurizmust".
- A falu költségvetése szűkös, a munkanélküliség nagy, folyamatosan keressük a kitörési pontokat - mondta Molnár László polgármester. Hozzátette: - A bunkereket régóta szerettük volna feltárni, felújítani, hogy emléket állítsunk az egykori védvonalnak, de arra csak nemrégiben döbbentünk rá, hogy ebből akár hasznot is húzhatunk. Ha ugyanis a normandiai partvonal német hadállásai egyfajta turistalátványossággá válhattak, akkor talán a pákai hidegháborús bunkerek is sokakat vonzhatnak, vagyis segíthetnek a térség idegenforgalmának fellendítésében.
A faluvezetők felkeresték a tervvel a Hadtörténeti Intézet és Múzeum vezetését, amely támogatja a községet.
- Kapóra jött a pákaiak kezdeményezése, hiszen magunk is szerettünk volna már valamiképpen emléket állítani a védvonalnak - mondta Holló József, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója: - A magyar Maginot-vonal ugyanis Európa egyik leghosszabb erődítményrendszere, vagyis hadtörténeti szempontból különös értéke van. Fontos ráadásul azért is, mert a védvonal megépítésének körülményei, a munka hatalmas költsége és az elképesztően gyors kivitelezés kiválóan jellemzi a hidegháborús hisztériát.
Páka önkormányzata és a múzeum - együttműködésük első lépéseként - tegnap konferenciát tartott az erődítményrendszerről a faluban, majd a község művelődési házában megnyitottak egy állandó kiállítást a védvonalról. A tárlaton fotókkal, fél évszázados légi felvételekkel, korabeli műszaki rajzokkal, költségvetési tervezetekkel, plakátokkal, térképekkel mutatják be a látogatóknak az erődítmény történetét. Az érdeklődők nemcsak képeken láthatják a bunkereket: a kiállítástól alig másfél kilométerre két hadászati állást is látogathatóvá tettek a hadtörténeti múzeum munkatársai. Kialakították a bunkerekhez vezető ösvényt, az építményeket kitakarították, biztonságossá tették, lámpával látták el. A tervek szerint - tudtuk meg Holló Józseftől - jövőre információs táblákat is elhelyeznek majd a bunkerek környékén, az építményekbe pedig korabeli fegyverek másait, katonaruhába öltöztetett viaszbábukat helyeznek el, hogy pontos képet adhassanak arról, miként is készült a néphadsereg a harmadik világháborúra Pákán.
