Honfoglaló elődeink 907-ben érkeztek meg Lindauba, az itt talált várost aztán a Vérbulcsú nemzetség kapta meg, és Lendvára keresztelte át. A következő századokban kulturális központként emlegették ezt a helyet. Állítólag az itt termelt bor is jó hatással van a művészek alkotókedvére.
Lendva: Történelmi eklektika szőlőskertekkel
Lendva lakóinak életét aztán többször is átrendezte a történelem. A Monarchia idején például igen aktív közösségek működtek a városban, amely messze földön híres volt például az esernyőgyáráról. A nőegylet, a népdalkör, az önkéntes tűzoltóság, a takarékpénztár, és a járásbíróság mind a város folyamatos fejlődésének bizonyítékai voltak.
Fő utcája a korabeli polgárházakkal, és klasszicista villákkal ma is ezt a békebeli hangulatot idézi, amelynek 1920-ban, az I. világháború lezárásáról tárgyaló nagyhatalmak vetettek véget.
A Zala vármegyéhez tartozó Lendva néhány tollvonással átkerült ugyanis Jugoszláviába, szinte minden kapcsolata megszűnt Magyarországgal, még a vasútvonalat is felszámolták, ami Rédiccsel kötötte össze.
Akik maradtak - a Muravidéken ma 6-8 ezer magyar él - próbálták őrizni a nemzetiségüket. Így lett Lendva a szlovéniai magyarság központja - itt található a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet és itt van a Muravidéki Rádió és Televízió stúdiója is. A magyar nyelv használata hivatalosan is engedélyezett, sőt egyenrangú, oly annyira, hogy a legtöbb szlovén is beszél valamennyit, de legalább ért magyarul.
Még a Fő utca albán cukrászától is lehet magyarul fagylaltot kérni - állítólag 85 félét tud készíteni. Derviš csokoládéjának és vaníliájának megkóstolása mellett még két dologért biztosan érdemes ellátogatni Lendvára, ez pedig a szüreti fesztivál, és a hatvanas években, kőolajfúrások apropóján felfedezett gyógyvíz, amit ma egy termálfürdőben lehet kipróbálni. Ami pedig a szőlőtermesztést illeti, a történetírók szerint már a régi rómaiak is próbálkoztak vele e tájon, ma pedig 600 hektáron osztozik 4000 gazda, azaz gyakorlatilag mindenkinek van saját bora. Ha mindent végigkóstolni nem is lehet, a rizlingek, szürkebarátok megérnek néhány próbát.
Lendva tehát egyszerre alvóváros, épületekben zárt múlttal, és modern kulturális központ is. A Makovecz Imre által tervezett színházának színpada például az egyik legnagyobb Szlovéniában. A jövő ígérete is tehát ez a különleges történelmi eklektika, ami Lendvát jellemzi.
Írott szóval a kölcsönös megértésért - a legújabb szobor Lendván