A kassai főutca - történelemlecke
A településről azt tartják, ott mindig fúj a szél, ami fekvéséből adódik. A természet adta előnyökkel élnek a városlakók, a völgyekben számos kirándulóhely és turistaház várja látogatóit. A 260 ezer lakosú Kassa a térség legforgalmasabb csomópontja, közel van Magyarországhoz, Ukrajnához és Lengyelországhoz. A legutóbbi népszámláláskor kilencezer alatt volt a magukat magyarnak vallók száma, nyelvünket hozzávetőleg 30-40 ezren beszélik.
A városban nem nehéz tájékozódni, hiszen mondhatni, hogy minden út a Hlavnán található Szent Erzsébet-székesegyházhoz, ismertebb nevén a kassai dómhoz vezet. A 800 méter hosszú utca végében működik egy parkoló, ahol óránként 15 SK áron tárolhatjuk gépjárművünket, és csak kiálláskor kell fizetni. Az úton és a villamospályán áthaladva mindjárt elébünk tárulnak a belváros középkori műemlék épületei, melyek közül kiemelkedik a dóm magasra törő tornya. Kassa város címere mellett, a székesegyház déli oldalán áll az egyik legrégebbi műemlék épület, a XIV. század elején gótikus stílusban készült Szent Mihály-kápolna, amelyet 1902-ben Schulek Frigyes épített újjá. A dóm aztán annyi látnivalót nyújt, hogy csak győzzük csodálni. Az 1378-ban leégett templom helyén kezdték építeni a mai székesegyházat. A leglátványosabb építkezés Mátyás király korában zajlott, halálakor abbamaradt a déli - Mátyás - torony építése, amire később kupola került. A legfigyelmesebb nézelődő sem vesz észre minden értéket, ezért célszerű idegenvezetőre bízni a hely bemutatását. Kívülről az északi kapu fölött látható faragott alkotás az Utolsó ítélet és a Kálvária. Az északi falra került 1938-ban Rákóczi Ferenc emléktáblája. A fejedelem maradványait 1906-ban hozták haza Rodostóból, és helyezték el a dóm alatt kialakított sírboltban. Mellé temették anyját, Zrínyi Ilonát és fiát, Józsefet. A másik három koporsóban is történelmi személyek - gróf Esterházy Antal, Sibrik Miklós és gróf Bercsényi Miklós - nyugszanak. Az emlékhelyen felújítás zajlik, december végétől lesz ismét látogatható.
A templomba belépve csodálatos hálóboltozatos főhajó tárul elénk. A színes ablakok tovább fokozzák a látványt, amelyek megvilágítják az 1474-1477 között készült főoltárt. A Mária látogatása-oltár, a Szent Anna-oltár és az Úrvacsora-oltár mind-mind remekmű. A Hlavnán észak felé haladva az Orbán-torony áll. Az 1556-os tűzvészben megolvadtak a dóm harangjai, és ezekből készítettek egy 72 mázsás öregharangot, ám azt a templom tornya nem bírta el. Ezért épült 1618-ban az Orbán-torony, ami később kiégett, a harang eltört, és azóta az építmény előtti parkban pihen. Az éneklő szökőkút után a Kassai Nemzeti Színház épülete tárul elénk, majd az 1720-1723 között pusztító pestisjárvány emlékére emelt Immaculata-szoborcsoport késztet megállásra. Ezek az építmények mintegy szigetként helyezkednek el a Hlavnán. Az utca két oldalán aztán egymást követik a műemlék házak, mint a régi városháza, a papi szeminárium, az egykori városkapitányság épülete, a Forgács-palota, a Barkóczi-palota - most Bocatius János Könyvtár - vagy a Dessewffy-palota. Az alsó városkapunál Régészeti Múzeum, feljebb a Lőcsei-ház, még arrébb a ferencesek temploma áll. Érdemes megtekinteni a Rákóczi-házat is, amely a fejedelem rodostói lakhelyének hű mása. Több épület falán emléktábla őrzi a múltat. Bocskai István 1604-1606 között a főkapitányság székházából irányította hajdúit a Habsburgok ellen, de Kassán élt Batsányi János költő-forradalmár és Márai Sándor is. Az író emlékműve a Zbrojnicná és Masiarska utcák kereszteződésében áll. A sétálóutca látnivalói a Kelet-szlovákiai Múzeum épületével zárulnak.
