Nem is veszem észre, hogy dolgozom

Hatvannégy hajó áll rajthoz egy hét múlva a III. Magyar Tengeri Bajnokságon Biográdban. Láng Róbert, az eseményt szervező vállalkozás tulajdonosa, negyvenéves volt, amikor az egyik barátjától balatoni vitorlázást kapott a születésnapjára. Az ünnepelt az első pillanatban beleszeretett a hajózásba, úgy találta, hogy kormányosnak lenni nagyon hasonló az autóalkatrész-kereskedéshez. Ott is kell stratégiát tervezni, no meg embereket irányítani.

Láng Róbert álmában nem gondolta volna, hogy a vitorlázás változtatja meg majd az életét. A születésnapi ajándék után ugyanis nem a hajókból, hanem a sikeres vállalkozásából szállt ki. Eladta a cégbirodalmát, és a vitorlázás felé tett első lépésként felújíttatta az 1944-ben épült, és a balatoni Kékszalag máig érvényes időrekordját 1955-ben felállító Nemere II. vitorlást. Láng Róbert előbb ezzel versenyzett a Balatonon, 2003-ban pedig már a 74 lábas Extra Dry nevű hajóján abszolút harmadik helyen ért célba csapatával az Atlantic Rally for Cruisers, azaz az Atlanti-óceánt átszelő világversenyen.

Két évvel később bemutatta húsz hajóból álló tengeri vitorlásflottáját, amelynek Biográdban épített fel bázist. Új cége, az Adriatic Challenge nagy lendülettel haladt előre, így Láng Róbert reménye, hogy az új hobbija akár üzleti alapon is űzhető, igazolódni látszott.
- Minden percét élvezem a vitorlázásnak, és a hajózással kapcsolatos bármilyen tevékenységnek. Nem is veszem észre, hogy dolgozom - meséli. 2005-öt azonban nem a sikeres évek között jegyzik majd a cég almanachjában. Előbb az Extra Dry-t tette tönkre egy hurrikán a Karibi térségben. Nem sokkal később, méghozzá a biográdi flotta legelső versenyén az egyik Bavaria Match 42-es hajó tőkesúlya vált le. A vitorlás felborult, a hatfős legénység a vízbe esett, egyiküket pedig nem sikerült élve kimenteni a tengerből. Az eset nagy port vert fel, és bár nem az Adriatic Challenge szervezte a regattát, a hajók ráadásul vadonatújak voltak, a magyar vitorlázó haláláért persze őket is okolták. A flotta a hónapokig tartó hivatalos vizsgálatok végéig a horvát kikötőben állt.
- Kész csoda, hogy talpon maradtunk - mondja Láng Róbert. - Szerencsére értek a válságmenedzseléshez, no meg volt elég pénzem a vállalkozás megmentéséhez. 

Utóbbi miatt bántották is Láng Róbertet eleinte eleget, mondván: attól, hogy gazdag ember, még nem ért a vitorlázáshoz. Ő azonban kitartott, és a legnagyobbaktól igyekezett tanulni. Az Atlanti-óceánt átszelő versenyen Fa Nándor volt a kormányosa, a biográdi bázist pedig az egykori földkerülő páros másik tagjával, Gál Józseffel hozta létre. Láng Róbert meggyőződése volt, hogy a társasági vitorlázást is lehet professzionális keretek között művelni. Ez szeretné bizonyítani most a III. Magyar Tengeri Nagyhajós Bajnokságon is, amelynek tavaly elnyerte a rendezési jogát.

- Az első bajnokságon 34, a másodikon 39 hajó vett részt, mi azt a cél tűztük ki, amikor pályáztunk, hogy legalább 50 hajót rajthoz állítunk. Végül 64 csapat nevezett, azaz az idén több mint ötszáz vitorlázó versenyez majd a magyar bajnoki címért a horvát tengeren - mondja Láng Róbert.

Sokan felteszik persze a kérdést, miért fontos ez a bajnokság a magyar vitorlázásnak? Akik indulnak, mind azt mondják, különleges alkalom az erők és tudások összemérésére. Míg a Balatonon inkább a különböző adottságú hajók versenyeznek egymással, itt a hajózók felkészültségén is nagyban múlhat a végeredmény. Mindennél többet elárul talán, hogy balatoni sztárkormányosok állnak be most mancsaftnak, vagy taktikusnak, és 12 olimpikonunk méri össze majd a tudását a jövő szombattól az Adrián. Ők persze otthon, a Balatonon is szoktak versenyezni, ám különböző hajóosztályokban. Most viszont mindannyian egyforma vitorlásokra szállnak - ilyen összecsapás sem volt még a magyar vitorlázás történetében.

Az Extra Dry elvesztése, illetve a tengeri flottáját érintő baleset után Láng Róbert megpróbált több lábra állni, és ingatlanfejlesztésekbe is kezdett. Egy általa vezetett konzorcium megvásárolta például azokat a Dunakanyar bal oldalán, Nagymaros déli részén található épületeket, amelyeket még a bős-nagymarosi vízierőműt építő osztrákok hagytak hátra. A lakópark építésének koordinálása mellett azonban mindig szakít időt a vitorlázásra. A horvát tengeren elsősorban azokba a kikötőkbe tart, amelyek a világtól kicsit eldugott részeken vannak: Palmižana, Žut, Piškera, de a városfalakat is szereti, például Hvarban, Dubrovniknál vagy Šibenikben.

Arra kérdésre, hogy melyik a kedvenc hajója, habozás nélkül vágja rá: Maxi nélkül (ilyen volt az Exra Dry is) lehet élni, de nem érdemes. Most például a 80 lábas Brindabellával kacérkodik, amely nyolc rekordot tudhat magáénak, köztük a híres Sidney-Hobart vitorlásversenyét is.Ami pedig a jövő szombaton kezdődő III.Magyar Tengeri Nagyhajós Bajnokságot illeti, akkor lenne elégedett, ha mindenki jól érezné magát. Egy dologra nem tudott felkészülni, így most már csak emiatt aggódik kicsit: vajon milyen lesz az időjárás?

Top cikkek