Hany Istók és a kőfejtő
A kőszívű ember fiai című filmből mindannyian emlékezhetünk a - Soprontól tíz kilométerre fekvő - fertőrákosi kőfejtőre. Hatalmas terek, termetes oszlopok, csupa titok és rejtelem ez a kőből vájt látványosság. Már a rómaiak elkezdték kitermelni a kiváló, jól alakítható építőanyagot, de az utánuk következő generációk is szorgalmasan vésték a sziklát, így teremtve meg a Várkonyi Zoltán által 1965-ben forgatott film egy helyszínét. A Sopronba és Bécsbe vitt, úgynevezett lajtamészkőből megannyi palota épült a két városban. A kiváló akusztikájú kőfejtőben 1970 óta barlangszínház működik.
A zegzugos bányabelső felfedezése után mindenképpen érdemes végignézni a bánya körül futó Kövi Benge Tanösvényt, amely a környék flórájára és faunájára hívja fel a figyelmet. Nem mellesleg innen csodálatos látvány tárul a környező térségre, elsősorban a Fertő tóra.
Közép-Európa harmadik legnagyobb tavának negyede hozzánk, a többi Ausztriához tartozik. A magyar rész 85 százaléka nádas, amit bánnak a nyílt víz szerelmesei, ellenben a sűrű növényzet tökéletes nyugalmat jelent a megannyi madárnak és egyéb élőlénynek. A Fertő tó hazai része folyamatosan töltődik, amit csak részben ellensúlyoz, hogy olykor kikotornak egy-egy iszapos helyet. A tó átlagos vízmélysége 60-70 centiméter, ami azt jelenti, hogy különösen száraz időszakban hajózni sem lehet a sekély vízben. Télen pedig akár fenékig is befagyhat a tó.
A fertőrákosi kikötőből sétahajózásra indulók közelről megnézhetik a tómederben emlékként meghagyott, a magyar-osztrák határszakaszt a rendszerváltásig jelző oszlopsor két elemét. A tizennyolcadik század közepén errefelé élt Hany Istók legendáját is elmesélik a hajósok az érdeklődőknek.
A faluba visszatérve mindenképpen meg kell nézni a pellengért, azaz a szégyenoszlopot. Ez az egyetlen ilyen hazai köztéri emlék. Az 1530-as években készült pellengér háromlépcsős kerek talapzattal indul, ezen emelkedik a kerek pillér, amelyet négyoldalú gúla fed le. Úgy ötven méterre a patak felé van a XVII. században épült vízimalom. Az 1960-as években felújított, ám azóta ismét alaposan megkopott épület belsejében áll az egykori malom fából faragott és ácsolt szerkezete. Nem meszsze innen áll a püspöki kastély, amit szintén érdemes szemügyre venni, s ha van még erőnk, akkor az egyik legteljesebb hazai kalcitgyűjteményt is megnézhetjük Fertőrákoson. S ha ez sem elég, akkor néhol megpillanthatjuk az egykori várfalmaradványokat is.
Aki a teljességre törekszik, az nem hagyhatja ki az osztrák határ közvetlen közelében lévő Mithrász-szentélyt. Ez a kis fülke a harmadik században készült az itt táborozó római légiók számára. Az igazán környezettudatos, ám fáradékony turisták az előbb felsorolt látványosságokon túl az egykoron szigorúan őrzött határ műszaki zárának nyomvonalát is megnézhetik - elektromos kisautón ülve.
A Fertőrákos közelében húzódó vasfüggöny áttörésének eseményeire az emlékhely díszkútja és kopjafája emlékeztet. Ezen a helyen zajlott le 1989. augusztus 19-én a nevezetes páneurópai piknik.
