Fertő tó: pattanjunk drótszamárra!
Öt napot, négy éjszakát szántunk a 135 kilométeres biciklitúrára, körben a vadregényes Fertő tó körül. Az Ikva patakot átszelve azonnal festői környezetben és egy bő kilométeres lejtő tetején találjuk magunkat. Innen már nincs visszaút, a lendület ugyanis egyenesen az erdőbe vezeti a túrafelszereléssel megpakolt biciklit. A fák közül megszemléljük a Tómalom horgászait, majd kisebb emelkedőkön pedálozunk a Kecskehegy lankáin egészen Fertőrákosig. Ha a kőfejtő felé igyekszünk, vagy még zárás előtt akarjuk elérni a határon álló Mithrász-szentélyt, akkor ne karikázzunk a falu felé. A kaptatókat nem ússzuk meg, és ha nem maradunk lendületben, bizonyára tolni is kell majd a biciklit, még sincs ok panaszra, a szentély bejáratáig elég idő van újra levegőhöz jutni.
A Római Birodalomban virágzó misztériumvallás barlangos kegyhelyénél, a Magyarországon egyedülálló fertőrákosi szentélynél érdemes kivárni a sorunkat. Aztán a gyalogos-biciklis határállomást keresztezve Ausztriában folytathatjuk utunkat. Vessünk egy pillantást a közeli mörbischi (Fertőmegygyes) vízi színpadra és a tóparti homokos plázsra meg a pezsgőző úri tömegekre, végül a virágokból kirakott Fertő tó képére a strandbejárat előtt, majd irány Ruszt.
A Fertő tó legrusztikusabb faluja virágládás, gólyafészkes barokk házak sora, a híres ruszti bort kínáló vendéglővel az Isten szeme házban és egy 1614-ből származó lőportoronnyal. Ha itt ér az este, a parti kempingben olcsó szállást és magyar sorstársakat is találhatunk. Innen a B10-es bicikliúton Eisenstadtba (Kismarton) térhetünk ki, ha viszont az Esterházy-kastély-kultúra helyett a vidámparkos szórakozást választjuk, akkor az autóúton kell néhány kilométert kerekeznünk a Meseerdőig. A következő települések, Oka és Purbach között már szőlőskertekben vezetett az utunk, ahol a szüreti hónapokban sortűzszerű üdvözlésben részesül a kerekező, változatos módon riogatják ugyanis a tolvaj seregélycsapatokat a csőszök.
A Lajta-hegység lábánál sík terepen vezet a széles kerékpárút. A part mentén magasan húzódó nádas miatt úgy tűnhet, messze kerülünk a tótól, így ha fürdőzésre támad kedvünk, azt még Breitenbrunnál (Fertőszéleskút) ejtsük meg. A windeni (Sásony) és joisi (Nyulas) tájakat semmiképp ne hagyjuk el fröccsözés nélkül, méretes korsóban mérik a frissítőt. Neusiedlben (Nezsider) bár alig hatezren laknak, nagyvárosias a hangulat. Weidenbe (Védeny) érve a vasút mellett kerekezve a Fertőzugi Nemzeti Parkba jutunk. A nyolc kilométeres kavicsos tájvédelmi útról tilos letérni, de felúton a kilátóból megcsodálható a terep.
A kempingezésre berendezkedett utazó Podersdorfban (Pátfalu) verhet legközelebb sátrat. A nyári hónapokban nem ritka a kiszáradt tó látványa sem. Ez itt az osztrák pusztai romantika színhelye gémeskúttal, pásztorkunyhóval. Illmitz után, Apetlon magasságában a gyéren lakott sztyeppei állatkert helyett a mangalicafarmot nézzük meg.
Pamhagen és a Jókai-regényből ismert Névtelen vár helyszíne után a magyar határ következik. Gazzal benőtt, töredezett aszfaltúton juthatunk Fertődre, ahol az Esterházy-kastélyba nem, de a kertbe biciklivel is bejuthatunk. Fertőszéplakon a Széchenyi-kastély mellett a Falumúzeum érdemel figyelmet, hogy aztán a termálfürdőben megmártózva pihentessük a kerekezésben megfáradt tagjainkat. Sopronig főút mellett, a falvakban sokszor járdán fut a kerékpárút. A fertőbozi pályaudvar egyben vasútmúzeum is, ahol teljesítettnek tekinthetjük a körtúrát.
