Hársfatea a gróf úr kertjében
- Amikor kijövök ide a feleségemmel, gyakran eszembe jut, hogy száz évvel ezelőtt a nagyapám meg a vendégei ültek itt délutánonként, hogy elfogyasszák azt a teát, amelyet a park hársfáinak a virágaiból készítettek - mutatja a kerti asztalt és a székeket Károlyi György a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély parkjában. - Évek óta mi is készítünk hársfateát, és valahogy jobban ízlik ezek alatt a 150 éves fák alatt, mint bent az épületben.
A most 61 éves, grófi címét ma is büszkén viselő Károlyi György egyike azon kevés nemesi sarjnak, aki a XXI. században is családja ősi kastélyában élhet. A Károlyiak 1834-ben szerezték meg a hatalmas kiterjedésű fehérvárcsurgói birtokot, amelynek közepén 1844 és 1850 között alakították ki a neoklasszicista együttest és az azt körülölelő 50 hektáros parkot. A birtokot és a kastélyt 1946-ban államosították. Károlyi György Párizsban nőtt föl, és felnőtt fejjel turistaként látta először a "családi örökségét". A kastély akkor már üresen állt, előtte évtizedekig gyermekotthonként működött.
A rendszerváltozás után Károlyi György megpróbálta megmenteni az egyre romló állapotú műemlékegyüttest, 1994-ben létrehozta a nagyapjáról elnevezett Károlyi József Alapítványt, amely 1996-ban szerződést kötött a Műemlékek Állami Gondnokságával a kastély felújítására és hasznosítására. Később a gróf és német származású felesége, Angelica megalapította a FKKF Rt.-t, amely 2001-ben 99 évre szóló vagyonkezelői szerződést kötött a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal. Így valójában ismét a Károlyiak kezébe került a családi örökség.
- Sokáig csak az épületek felújítására koncentráltunk, ám rájöttünk, hogy a kastélypark rendbetételét sem halogathatjuk, hiszen a háború óta gyakorlatilag senki sem foglalkozott a kerttel meg a parkerdővel - mondja Károlyi György. - Amikor felkutattuk a park építéséről szóló dokumentumokat, fényképeket, igyekeztünk tanulmányozni a többi magyar történelmi kastélyparkot is, és ekkor jöttünk rá, hogy nincs egy olyan kiadvány, amely átfogóan foglalkozna ezekkel az építészeti emlékekkel.
A gróf és a felesége elhatározta, hogy az alapítványa kiadásában - a jelenlegi Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálattal együttműködve - megjelenteti az első olyan Magyarország-térképet, amely összesíti a hazai történeti és botanikus kerteket. A térkép hátoldalán szerepel egy kétnyelvű kertépítészeti fogalomtár, valamint a látogatható történeti parkok elérhetősége.
- Jelenleg közel kétszáz történeti parkot, kertet tartunk nyilván, ám ez a szám a következő években jelentősen emelkedhet, elsősorban a műemlékvédelem táguló keretei miatt, amelynek jeleként a közelmúltban megindult a kastélyparkok egyedi műemlékké nyilvánításának folyamata - mondja Szikra Éva kertépítész, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat vezető tervezője, a most megjelent tematikus térkép szakmai felelőse. - Mostanáig a történeti parkok védettségét az adta, hogy műemléki környezetben találhatók, esetleg természetvédelmi területek is egyben. Az egyedi műemlékké nyilvánítás erősebb védelmet jelent, és esetenként nagyobb területre, a kastélyparkok eredeti méretére terjed ki.
Történeti kertjeink jelenleg nagyon eltérő állapotban vannak, mivel a második világháború után szinte valamennyi elveszítette az eredeti funkcióját, évtizedeken át ellenőrizetlen "garázdálkodás" folyt a parkokban.
- Szolgálati lakások, téeszirodák, üzemcsarnokok, iskolák épültek a kastélykertekben attól függően, hogy milyen funkciót kapott a főépület - mondja Szikra Éva. - A gondozás híján a fák kiszáradtak, az egykori tavak feltöltődtek, a tisztások eltűntek. Változást igazából csak a rendszerváltás hozott, és az is csak ott, ahol sikerült megfelelő új funkciót találni az egykori főúri épületeknek. Nem véletlen, hogy részben vagy egészben sikerült megújítani a gödöllői, a keszthelyi, a martonvásári, a noszvaji, a nagycenki vagy éppen a seregélyesi kastély parkját. Elsősorban ott vannak gondok, ahol a kastélyok hasznosításával is probléma akad.
Egyelőre becslések sincsenek arról, mibe kerülne az öszszes hazai történeti kert helyreállítása. Szikra Éva szerint ugyanakkor a pénznél is fontosabb a szakszerűség és a fokozatosság, a parkok rendbetétele ugyanis nem oldható meg néhány hónap alatt, hosszú évekbe telik, amíg egy hatalmas kertben látványos változás érzékelhető.
- Mi is így gondolkodunk, azaz szép lassan állítjuk vissza a fehérvárcsurgói kastélypark eredeti állapotát - mondja Károlyi György. - A legimpozánsabb, legrégibb fenyők, hársak, tölgyek, gesztenyék elé ismertető táblákat raktunk. Kivágtuk az elpusztult vagy életveszélyes fákat, újakat telepítettünk a helyükre, felújítottuk a kastélyudvarban található franciakertet, és elkészíttettük a terveket a parkban található tó, a sétányok és a hidak rekonstrukciójára. Olyan ütemben haladunk majd a munkákkal, ahogy pénz jut rá.
Veszprém
