Aknazár és drótkerítés után golfautó
A határsorompóhoz közeli Mithras-szentélyt több százan akarják látni naponta. Ma elsősorban budapesti nyugdíjasok kapaszkodtak fel a környezetbarát kis járgányokra, mondják, termékbemutatóra érkeztek Győrbe 999 forintért, s ezért az összegért nemcsak ebédet kaptak, hanem még ide, Sopron mellé is elhozták őket kirándulni. Hogy mit vásároltak, azt elhallgatják, mindenesetre a buszülések tele vannak csomagokkal.
A fertőrákosi Mithras-szentély az utóbbi években lett ismert és népszerű a magyar, illetve főként a nyugat-európai turisták körében. A település pedig felfedezte, hogy rég- és közelmúltja egyaránt hívogató emlékekkel, értékekkel, de legalábbis érdekességekkel szolgálhat az ide látogatóknak.
Ezt a vidéket a rendszerváltás előtt aknazár, botlórakéta, majd jelző, tülkölő drótkerítés, közismertebb nevén vasfüggöny választotta el a nyugati világtól. A helybeliek úgy művelhették a földjeiket, hogy egy civilt két, puskás katona őrzött munka közben.
Ennek ellenére ezen a határszakaszon - természeti adottságaiból adódóan - talán könynyebb volt átjutni, mint másutt. Nem véletlen, hogy a közeli Sopronpuszta környékén rendezték meg 1989-ben az NDK-s menekültek zavartalan áttörésével járó páneurópai pikniket. A helyszínt emlékoszlop jelzi, Fertőrákosnál viszont már csak kitaposott ösvénynek látszik a hajdani vasfüggöny helye.
Most tavasztól őszig a gyalogosok és a kerékpárosok számára nyitott a fertőrákosi határ. Ide autóval nem lehet behajtani, hiszen a világörökség részét is képező természetvédelmi terület értékeit óvják a benzingőz, a kibocsátott széndioxid és más szennyező anyagok ártalmaitól.
Nyolc-tíz évvel ezelőtt erőszakos turistacsalogatást emlegető civakodástól volt hangos a határsorompó környéke. Akkor ugyanis Magyarországon még lényegesebben kevesebb pénzért kínálták házias ételeiket a vendéglők, olcsóbb volt az élelmiszer, sokan jártak át Fertőrákosra a szemközti osztrák falvakból.
Szerdahelyi Zoltán fertőrákosi tanár akkor fogott bele "helyiérdekű" fuvarozási vállalkozásába. Olyan elektromos kisautókat vásárolt, amelyeket a golfpályákon is használnak, s behozta velük a határról a faluba az osztrákokat.
A helyi boltosok, vendéglősök vetélkedtek az osztrák kuncsaftokért, pillanatok alatt megjelent a konkurencia, s egyre több elektromos kisautó várta a határsorompónál az osztrákokat, hogy a saját boltba, étterembe szállítsák őket. Néha még verekedés is volt az utasokért. Előfordult, hogy a húsz-harminc kilométeres sebességgel guruló kisautók sofőrjei dühödten, átkozódva leszorították egymást az útról.
Ezt a konfliktust megoldotta az élet, ma már nincs tömeges bevásárlóturizmus. A fertőrákosi átkelő környéke azonban ismét benépesült. A magyar és a külföldi turisták fölfedezték a Mithras-szentélyt, amelyet Szerdahelyi Zoltán mutat be a látogatóknak. Az ő családja működteti, szervezi a soproni múzeum kezelésében lévő szentély bemutatását.
Fél óránként indulnak csoportok a kőfejtőből, egyszerre általában negyven-hatvan ember utazik ki a határra. Az osztrák határőr kötelességszerűen kikukkant bódéjából, aztán egy szempillantással nyugtázza, hogy szervezett turisták jöttek.
A fertőrákoson kapható kiadványokból és az internetről is tudható: a barlang maradványait 1866 nyarán fedezték fel, feltárását a soproni múzeum névadója, idős Stornó Ferenc végezte. Három oltárkövet, egy feliratos kultuszképet, két oroszlánszobrot és érméket tartalmazó, hamvakat őrző sírokat talált. Ezek után faragott mészkőből boltozatot emeltek a szentély fölé az értékek megóvása végett.
Az 1945 után a nagyhatalmak ütközőzónájába került szentély - az épületet félbevágta a trianoni határ - a háborús és a hidegháborús időkben nem volt látogatható. A hitelesítő ásatást 1991-ben Gabrieli Gabriella soproni régész végezte, ezt követően nyílt meg a szentély a nagyközönség előtt.
A Mithras-kultusz egyébként a római birodalom hitvilágában kitüntetett szerephez jutott, Mithrast a világosság sötétség felett győzedelmeskedő istenének tartották. Kultusza Perzsiától az Atlanti-óceánig gyakorlatilag világvallásnak számított a római időkben.
A Fertőrákoson feltárt, s Kovács György szobrász-restaurátor által helyreállított kultuszkép egyike a legszebb épségben megmaradt Mithras-reliefnek. Értékeire és a szentély állapotára Tóth István kutató már 1971-es tanulmányban felhívta a szakma figyelmét.
Járt már a szentélyben építész, régész, misztériumkutató, s az ősi kompozícióban szereplő mágikus pentagramma kódfejtője is.
Tavaly tízezren, az idén eddig csaknem háromezren látták a Mithras-szentélyt Fertőrákoson.
