Egy lépés és nagy robbanás
Dobroviæ két héttel ezelőtt füvet vágott a kertjében, szerette volna rendbe tenni, mire a családja - felesége, lánya, veje - is megérkezik.
A szomszédja hirtelen egy nagy robbanásra lett figyelmes. Azonnal átszalad Dobroviæhoz, de már nem tudott segíteni rajta. A hatvanéves férfit darabokra tépte egy akna. Tizenkét évvel az itteni háború befejezése után.Èista Malaban a tűzszerészek minden házat átvizsgáltak, még 1999-ben. A nagyobb réteket, földeket kétszer is végigkutatták, a legutóbb épp tavaly. Horvátországban most azt találgatják: hogyan maradhatott akna egy olyan kertben, amelyet hivatalosan aknamentesnek, azaz teljesen biztonságosnak nyilvánítottak.
Az eset kapcsán néhány napig ismét beszédtéma volt, amiről a horvátok szívesebben hallgatnak: Dalmáciában hivatalosan még ma is 185 négyzetkilométernyi veszélyes területet tartanak nyilván. Kevésbé hivatalosan úgy szoktak fogalmazni: minden olyan területen, amelyet a háború érintett, lehet még taposóaknákra számítani.
Úgy, mint Vis szigetén - ahol az egykori Jugoszláv Néphadsereg távozása előtt a laktanyáit aknásította el - de Zadar és Šibenik környékén is. Továbbá Dubrovniktól délre, Konavle térségében, és Sinj közelében a Cetina folyó víztározójának (Peruèko jezero) gátjánál. A Biográd közelében lévő Crvena Luka településen, illetve Zatonnál, Zadartól nem messze, jelenleg is folyik az aknaszedés.
Az elmúlt 16 évben 520-an sérültek meg aknarobbanásban, közülük 154-en életüket vesztették, 300-an pedig súlyos, maradandó sérülésekkel élték túl a balesetet. Zadar megyében 100 halálos aknarobbanást jegyeznek a statisztikák. Tavaly 300 millió kunát, azaz 10 milliárd forintot költöttek aknamentesítésre Horvátországban.
Ezzel együtt a Velebit hegység déli oldalán, Drniš környékén, az autópálya nyomvonalától kissé nyugatra lévő vidékeken, és a sveti Rok alagútnál nem árt az óvatosság, de innen délfelé, Zadar irányában Posedarje, Novigrad, és Zemunik - itt nemrég egy olasz vadász kutyája lépett aknára - lakói is igencsak félnek az aknáktól.
Noha a legtöbb „kérdéses” helyen táblák és útlezáró sárga szalagok figyelmeztetnek az aknaveszélyre, a Drnišhez közeli Moseæa és ®itniæa falvaknál a helybeliek - hogy ne kelljen kerülniük - sokszor átmennek olyan mezőkön, amelyekről köztudott, hogy a háborúban aknákkal szórták tele.
