Törökvilág Egerben
Mindenki számára legismertebb a minaret, amely a török kori építészeti emlékek közül Európában a legészakibb megmaradt ilyen építmény. A 40 méter magas, nyolcszögletű Kethüda minaret röviddel a megszállás után épült, a hozzá tartozó dzsámival együtt. Az utóbbi már nem létezik, mert a romos épületet az 1800-as évek közepén lebontották, viszont a minaret ma is áll, annak ellenére, hogy amikor 1687-ben a várost visszafoglalták a törököktől, a császári erők 400 ökörrel próbálták ledönteni, de az elég stabil volt ahhoz, hogy meg sem mozduljon. A XIX. század végén felújították, majd az 1960-as és 70-es években is tatarozták. A vállalkozó szelleműek ma is látogathatják, a szűk torony belsejében 97 lépcső vezet a tetején lévő erkélyhez, ahonnét páratlan panoráma nyílik a városra.
A törökök több fürdőt is építettek a városban. A vár tövénél lévő Valide szultán gőzfürdőjének csak az alapja és néhány romos fala maradt fenn. A fürdő konzerváló felújítása 1983-ban indult, és néhány év alatt befejeződött. Az épület teljes felújítása még várat magára, ezen a helyen jelenleg csak egy szürke hullámtető árulkodik arról, hogy itt valami érték rejtőzik. Viszont aki kíváncsi arra, milyen hangulatot árasztott egy középkori török fürdő, annak az egri Törökfürdőben a helye. Az Arnaut pasáról elnevezett meleg vizes fürdőt 1610 és 1617 között építették, akkor rituális célokra. Feltárása és újjáépítése az 1950-es években kezdődött és néhány évtized múlva kapta meg jelenlegi belső formáját. A zöld Zsolnay-csempe és a velencei aranylemezekkel borított kupola különlegesen megnyugtató hangulatot áraszt. A fürdőt már a középkorban is, és ma is gyógyítási célokra használják, mint az ország legaktívabb radontartalmú fürdőjét. Vize fájdalom- és gyulladáscsökkentő, az endorfin, a boldogság hormonjának felszabadítását fokozza. A hely az egri Markhot Ferenc Kórház reumaosztályaként működik, a nagyközönség hétvégén látogathatja.
Az egri várat ugyan nem a törökök építették, de azt nem állíthatjuk, hogy semmi közük nem volt hozzá. A török fenyegetettség hatására építették át és erősítették meg az erődítményt.
A július 21. és 29. között zajló végvári vigasságok ideje alatt pedig korhű képet kaphatunk arról, milyen volt a várbeli élet a török ostrom ideje alatt.
