"Golfáramlat" Tunéziában
Ha tényleg így is lenne, miként Churchill mondja, mindaz a kényelem, szépség, nyugalom és elegancia, ami körülveszi - nos, megér egy kitérőt. A profik hat-nyolc kilométeren, öt-hat órán át követik végig "ütésváltásaikat", de a kezdőknek is nagy élmény látni a filmekből visszaköszönő elektromos kisautókat, miközben mókás küzdelmet vívnak a legkülönbözőbb fajtájú és méretű, korántsem magától értetődő mozdulatokra tervezett ütőkkel. Akkor sem kell visszariadnunk, ha ezekkel sokáig csak a földet forgatjuk. Pihenni ott van a könnyed kávé- vagy ebédszünet, a szépen ápolt környezet.
A magyarok által egyre kedveltebb Tunézia pályái - csoportos részvételben viszonylag elérhető áron - erre kora tavasztól késő őszig színvonalas lehetőséget nyújtanak. A gomba módra szaporodó üdülőközpontok, a keresett idegenforgalmi célpontok szinte mindegyike, így a főváros, Tunisz mellett például Hammamet, Monastir, Souiss, El-Kantaoui vagy Djerba is rendelkezik saját "labdakerttel", de közvetlenül a szállodákban is egyre többel találkozhatunk.
Akár egy vagy két hétre utazik el valaki, legalább egy délelőttre meglepheti magát ezzel a különleges élménnyel. Jóllehet a golfozást sokan még mindig arisztokratikus sportnak tekintik, legalábbis kipróbálni egyáltalán nem elérhetetlen kikapcsolódás. Átmenetileg bárki "felsőházi tagnak" érezheti magát, amit csak erősít az udvarias oktatás-kiszolgálás s az áraktól is függő kínálat. A miliő persze valóban elegáns, az angol gyepet idéző pályák, a tavakkal, szökőkutakkal, virágkertekkel díszített dimbes-dombos ligetek gondozottak, felszereltségük minden igényt kielégít. Igaz, miként a hotelekben, úgy közöttük is "rangsorolnak a csillagok", de hiányérzetünk egyikben sem lehet.
A pályák érdekessége, hogy közülük többet is, például a hammameti Yasmine Golf Course-t, a monastiri Flamingót, vagy épp a kantaoui Golf Course-t a világhírű kaliforniai építész, Ronald Fream tervezte, s hűen tükrözi alkotója egyedülálló stílusát: a pályák dombok között futnak, így játék közben rá lehet pillantani a parkot körülvevő erdőkre, a közeli Földközi-tengerre, az Atlasz hegység távolabbi vonulataira és a szállodasorokra.
A centrumok viszonylag hamar s jól megközelíthetők bármelyik tengerparti hotelból, néhány dinárért (egy dinár nagyjából 160 forint) még a taxit is megengedhetjük magunknak. Elsőként azonban érdemes szervezetten felkeresni egy-egy ilyen központot - legalábbis ezt ajánlja a helyi út szervezésében évtizedes gyakorlattal bíró, s golfajánlatokat is kínáló utazási iroda, a Kartago Tours. Azt azért nem árt tudni, hogy a haladóknak, - ehhez a 18 lyukú profi, vagy más néven bajnoki pálya használata jár - már hónapokkal előbb be kell jelentkezniük. Kezdő csoportoknak azonban mindenütt rendelkezésére áll a 9 lyukú gyakorlópálya, lényegében bármikor. Ráadásul a pályákon általában a húszperces vagy félórás egyéni játék oktatói ára négy-ötezer forintba, a háromnapos, napi kétórásé pedig akár 40-45 ezer forintba is kerülhet. Ugyanezért hat-tizenkét fős csoportokban szerényebb árat kérnek: ez esetben 50 percért kell négyezer forintnyi dinárt fizetni, míg a háromnaposért (napi két óra) is "csak" 19 ezret. Az ötnapos egyéni bérlet viszont már 70, míg a csoportos mindössze nagyjából 25 ezer forintba kerül személyenként. Ehhez persze még hozzá kell számolni az eszközök bérlését, ami még néhány ezer forinttal "színesítheti" a fenséges érzést. A rutinosabbak állítják: néhány óra gyakorlás után már eredményes lehet a labdajáték.
