Ciprusi meze, ciprusi tavernában

Cipruson a tél is mediterrán. A nap felmelegíti a levegőt, a tenger ilyenkor is gyönyörű. A kellemes napok estéit zárjuk egy tavernában.

Az elmúlt 3000 évben a Cipruson végigvonult népek mind itt hagyták nyomukat, s persze receptjeiket. Leginkább persze a görög és a közel-keleti ízek dominálnak, amelyek a helyi élelmiszerekkel együtt adják a ciprusi konyha sajátos zamatát. A hagyományos, kockás abroszos tavernákban az élet - különösen hétvégenként - mediterrán szokás szerint általában 9 óra körül kezdődik, s a vacsora éjfélig is eltart.

De mi a ciprusi meze? A ciprusi ételek teljes spektruma, minden benne van, amit érdemes errefelé megízlelni. Leves nincs, a ciprusiak nem igénylik, legfeljebb betegeknek kínálják gyógyszer gyanánt. Az étkezés görög vagy falusi salátával indul, akárcsak az anyaország Görögországban. Ez fogyasztás előtt készül, ropogósan kerül az asztalra. Ezt követi az öntetek, mártások sora, amelyeket pita kenyérrel mártogatnak. Az asztalt a halikrából készült rózsaszín taramosalata vagy a szezámmagos mustárszínű tahini díszíti, illetve, ha ebbe belekeverik a megfőtt és átturmixolt csicseriborsót, akkor sárgává változik, s máris humusznak hívják, akárcsak az arabok. Ezután jön a zöld vagy fekete olajbogyó citromos, olajos, korianderes, fokhagymás lében. E nélkül mediterrán konyha nincs!

A parázson sült ételek egyik legfontosabb eleme a halloumi kecskesajt, amely grillezve érkezik, de magában is kiváló. Ez a sajt a ciprusiak nemzeti büszkesége, akár nálunk a Pick szalámi. A meze következő eleme a görög világban oly jól ismert, nyárson készült szuvla vagy ha a disznó-, csirke- vagy birkahús kisebb darabra vágott, akkor szuvlaki. Ennek jellegzetes illatát minden Ciprusra látogató jól ismeri, hiszen sokszor már a larnacai repülőtérre elér az ínycsiklandozó illatfelhő, s a gépből kiszálló gyanútlan utazó orrát a legközelebbi grillsütőhöz vonzza. A mezének is fontos része. Egy másik húsétel, a kemencében sült bárány, vagyis kleftiko ("kleftis" rablót jelent) története pedig az Oszmán Birodalom idejére nyúlik vissza, amikor a szigeten élő görögöknek adót kellett fizetniük a törököknek. Ezt elkerülendő, a görögök éjszaka "elcsenték" és titokban levágták a birkát, s föld alatti sütőkben készítették el.

A sorban még következhet a paradicsomos csiga vagy a loukanika. Ez a füstölt ciprusi kolbászkák neve. Friss halból készült mezét is ajánlanak a tengerparti városokban, amelyet a Ciprust körbevevő tenger szinte valamennyi halfajtájából és a tenger gyümölcseiből készítenek.

Számos változat és fogás létezik még a meze részeként, de ejtsünk néhány szót inkább arról, mivel öblíthetjük le végül ezeket a jóízű ételeket. A Commandaria nevű desszertbort már a kereszténység előtti időszakban is ismerték. A nevét azonban csak a XII. században kapta, amikor a keresztes lovagok a szigetet parancsnokságokra, vagyis "commanderie"-re osztották, s a legnagyobb a Limasszol melletti Kolosszi várának közelében lévő termékeny földeken volt. A Commandaria a legnépszerűbb édes bor Cipruson. De a kisebb-nagyobb borászatok büszkeségeként még sok hasonló bort kínálnak. A kiadós vacsora után már csak hátra kell dőlni, hiszen utolsó fogásként már csak az adott évszak friss gyümölcse következik, vagy a Libanonból származó rózsavízsziruppal meglocsolt mahalepi, esetleg egy kis grízkrémmel vagy anari sajttal töltött bourekia, s végül jöhet egy kellemes levezető, éjszakai séta a parton.

Egy meze ára személyenként kb. 8-10 ciprusi font ital nélkül. A tengerparti városokban (Larnaca, Limassol, Paphos) halmezét is ajánlanak, általában pár fonttal drágábban.

A nicosiai utcán sül a szuvlaki
A nicosiai utcán sül a szuvlaki
Top cikkek