Ne lehelj a denevérre!
Az Abaligeti-barlang bejáratának környékén már kétszáz éve keresik az enyhülést azok, akik légzéspanasszal küszködnek. Régen fáklyákkal jutottak egyre beljebb, ma a kevés hőt kibocsátó korszerű, a barlangi élővilágot és a cseppköveket védő elektromos világítás segíti itt a látogatót. Az időközben a folyamatos kutatások nyomán a turisták számára a 466 méteren megnyitott főágban a barlangrendszer bejárása remek kaland. Egyrészt a klíma kellemes, köszönhetően a 97 százalékos páratartalmú levegőnek és a benne található gyulladáscsökkentő kalcium-ionoknak, ami által a légúti, allergiás és asztmatikus betegségekben szenvedőknek enyhülést hoz.
Másrészt viszont a barlangi patakokkal szabdalt földalatti vágatok izgalmas környezet teremtenek itt. A víz eróziós tevékenysége által alakított formavilágának köszönhetően régebben a világ száz természeti csodája közé is sorolták ezt a barlangrendszert, ami persze nemcsak az ember figyelmét keltette fel.
Lakik itt ugyanis - többek közt - ezerszámra összesen 19 denevérfaj is, akik közül a legismertebb a nagy patkósorrú. Magyarországon denevérből ez a legtöbb, mit láthat a turista. De ha még ez is kevés, akkor többet, pontosabban sokkal többet tudhatunk meg a bőregerekről Abaligeten, ahol egy egész múzeumnyi ismerettel vértezhetjük fel magunkat: ugyanis közvetlen a barlang szomszédságában található a Denevérmúzeum, ahol mind a barlang, mind pedig a Duna- Dráva Nemzeti Park élővilágáról sok érdekességet megtudhatunk.
A barlangban egyébként az enyhébb teleken - amilyen ez a mostani is -, a bejárathoz közelebbi járatokban végzik mókás - vagy éppen lélegzet-visszafojtásra intő - tornagyakorlataikat a denevérek, akik a nagyobb hidegekben pedig behúzódnak az enyhet adó távolabbi járatokba. Gyakorta pedig épp a barlangi turistaösvények fölött szenderülnek álomba, hát ilyenkor nem kellene őket felriasztani. Ha közelebbről akarjuk megismerni ezeket a szárnyas jószágokat, akkor töltsünk több időt a Denevérmúzeumban, ami március 15-ig délelőtt 10-től délután háromig látogatható. Ha pedig túrázni van kedvünk, nézzünk szét a barlang fölötti túraösvényen, bédekkernek meg vegyünk magunkhoz a barlang pénztáránál egy túrakalauzt, ami eligazít a mecseki táj változatosságában, a erdők, irtások, víznyelők világában.
S ha már a környéken járunk, fogadjuk meg Enyedi Gábornak, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága turisztikai referensének ajánlását: sétáljunk egyet a Vízfő-tanösvényen, a szomszédos Orfűn. Ezt a tanösvényt ugyanis akár mankóval is be lehet járni, vagy keressük Cserkút és Kővágószőlős környékén a Jakab-hegyit, ahol a Pálos-kolostor romjai, vagy a halomsírok pótolják azt, amit a természet a cifrább hónapokban nyújtani tud. A mecseki túrák közt a Pécstől északra található Melegmányi-völgy is remek célpont, ahol egy kicsit csapadékosabb időszakban a bükki Szalajka-völgyhöz hasonló fátyolvízesést láthatunk.
