Magyar csodák: a fertődi Esterházy-kastély
A hatalmas épületegyüttes mellé a kor divatja szerint mulatóházat, opera- és muzsikaházat, valamint bábszínházat is építtetett, s létrehozta a pompás, nagyszabású franciaparkot. Az Eszterházának nevezett birtokközpont koronagyémántja azonban Joseph Haydn volt, aki aktív zeneszerzői korszakának felét itt töltötte. Vezetése alatt Eszterháza zenei élete Európa-szerte híressé vált, messze földről jöttek a híres zeneszerző műveit meghallgatni.
A barokk-rokokó kastély a második világháború végéig viszonylagos épségben fennmaradt, akkor azonban rendkívüli károkat szenvedett. Berendezését széthordták, s bár az ötvenes években már megnyitották az első múzeumot a középső szárnyban, az oldalszárnyakba telepített iskola, illetve turistaszállás valamelyest mindmáig akadályozza a méltó felújítást.
Eszterháza lassan-lassan körvonalazódó, rekonstruált képe a Fényes Miklós alatti állapotot idézi. Az egykori hercegi, hercegnői, királyi és királynői lakosztályok és a szalonok az idők során fellelt berendezési tárgyakat mutatják meg enteriőrszerű elrendezésben, néhol megmaradt a falak hajdani díszítőfestése is. Szépséges a földszinti nyári ebédlő, a Sala Terrena a mennyezetén a mitológiai jeleneteket ábrázoló freskókkal. Az emeleten lévő egykori tükrös, aranystukkókkal díszített hófehér díszterem, illetve a zeneterem rendkívüli látványt kínál: habár eredeti festményeik elpusztultak, a kort idéző alkotásokkal pótolták őket.
A kastély hosszú ideje folyó rekonstrukciója során már megújult a főhomlokzat és a kápolna. A későbbiekben a kastély mellett a kert és a kiszolgáló épületek rendbetételét is tervezik - akár még a lebontott operaház újbóli felépítésére is sor kerülhet.(N. K. J.)
