Tartuban szobrot emeltek a csóknak

A szovjet időkben a katonai okokból zárt, délkelet-észtországi város ma megújulva, tárt kapukkal, hagyományos észt vendégszeretettel várja az ideérkező látogatókat. A barátságos város mindenkinek tartogat egy kis meglepetést, így otthon érezhetjük magunkat.

Észtország második legnagyobb városa (lakossága valamivel meghaladja a 100 000 főt), melyet a Emajögi folyó szel ketté, a Kievi Rusz fejedelemség krónikájában tett 1030-as említését tekintve a Baltikum legöregebb városa. Földrajzi elhelyezkedése miatt már a kezdetektől fontos kereskedelmi központ, a XIII. század végétől pedig a Hansa-szövetség egyik virágzó kelet-balti központja, a XVII. századi egyetemalapítás pedig napjainkig hamisítatlan egyetemi várossá tette.

Tartu az évszázadok folyamán a nyelvrokon észtek "második", kulturális szempontból első fővárosa: itt működik az Észt Nemzeti Színház, számos koncertterem, itt székel az észt Kulturális Minisztérium, és történelmi hagyományok alapján a Legfelsőbb Bíróság. Az észtek, az észt kultúra megismeréséhez Tartun át vezet az út. A példás rendben felújított ó- és újváros számos helyszíne, műemléke megismerésre csábít. Vitathatatlanul a város szíve a Városháza tér, ahol a klasszicista épületek által körülölelt hangulatos tér csúcspontján találjuk a XVIII. században a kor német polgárainak igénye szerint és Nagy Katalin cárnő kérésének megfelelően épült városházát. A téren és a városban lépten-nyomon utolérhető jó gondolatok egyike a város új választott szimbóluma, az 1998-ban emelt, a városháza előtt egy szökőkútból kiemelkedő "Csókolózó diákok" szobra, mely Mati Karmin kortárs észt művész alkotása. Az esernyő alatt csókolózó pár a városban tanuló közel 20 000 diák legkedveltebb találkahelye, és nem utolsósorban az ideérkező turisták legtöbbet fotózott alkotása.

A tértől eltávolodva utunkat a várhegy megmászásával folytatjuk: az Angyal vagy az Ördög hidakon keresztül is a várhegy csúcsára érhetünk, ahol megcsodálhatjuk a XIII-XIV. században épült egykori gótikus katedrális ódon romjait, és a hegy tetejéről nyíló festői panorámát.

A várhegyről leereszkedve az 1632-ben II. Gusztáv Adolf svéd király által alapított, "Academia Gustaviana" klaszszicista főépülete elé érkezve, mindenképpen nézzünk be az egyetem dísztermébe. Az egyetem a XIX. századi észt nemzeti újjászületés bölcsője. Az idők folyamán számos magyar oktató és napjainkban is számos diák koptatja az egyetem padjait.

Óvárosi sétánkat folytatva a XIV. században épült, a II. világháborúban szinte teljesen megsemmisült, mára azonban újjáépített gótikus Szent János-templomhoz vezet utunk. Az európai viszonylatban is egyedülálló, 2000 darabot számláló, kézzel készült egyedi terrakottaábrázolások megmaradt részét a templom belsejében tekinthetjük meg. A közeli utcákban sétálva számos 200-300 éves faházat csodálhatunk meg. Ezek adnak otthont a történelmi és kézműveshagyományok kedvelőinek szánt Céh Háznak, melyben számos kézműves munkáját figyelheti meg a betérő, sőt az udvaron igazi Hanza-kori sokadalomba is botolhat, vagy akár meg is rendelhető a korabeli vigasság. A városi idegenvezetők munkájuk során, a város ünnepnapján számos polgár az itt készült Hanza-kori ruhákat ölti magára. Szemközt található a gyerekek kedvence, a Báb- és játékmúzeum, ahol a faház adta környezet és berendezés igazi meseházélménnyel gazdagítja nem csak a kicsinyeket.

Természetesen a város "felnőttebb" szórakozási lehetőségeket nyújt. Az újváros sokszor skandináv dizájn által uralt terei között találjuk meg az egyik észt nemzeti italt gyártó A.le Coq sörgyárat és az abban berendezett múzeumot. Amíg a sör szerelmesei is élményeket gyűjtenek, a társaság többi része a folyón eredeti, helyi fiatalok által, kézzel újjáépített hagyományos észt bárkán hajókázhatnak, vagy legyen szó télről vagy nyárról, a város szélén lévő pályákon kipróbálhatják a sífutást.

Tartu legkönnyebben autóval vagy tallinni érkezéssel az Eurolines nemzetközi buszhálózat segítségével érhető el. A város árfekvését tekintve az otthoniakhoz hasonló árakat kínál. (Nemzeti valuta az észt krona, 100 HUF = 6,07 EEK, 1 EUR = 15,570 EEK).

A diákváros jelképe lett a szerelmes egyetemista pár