Felfedezőkre várva

A magyar síelők és snowboardosok egyelőre nem veszik számításba Romániát és Bulgáriát, ha a környező országok közül választanak úti célt.

 

 

 

Románia és Bulgária adottságait és turisztikai lehetőségeit tekintve ígéretes, ráadásul jövőre mindkettő az Európai Unió tagja lesz. A felfedezésre váró tájakon az elmúlt években sokat tanultak a téli turizmus szervezéséről, és tapasztalataikat a helyi sajátosságokkal ötvözték.

Kerekes Gábor, a Román Turisztikai Hivatal budapesti képviseletének vezetője szerint már egyáltalán nem kell vakmerőség ahhoz, hogy valaki jó minőségű lejtőket keresve kelet felé vegye az irányt. Csábító lehet, hogy a Romániában működő mintegy huszonöt télisport-központ jelentős része közel van a magyar határhoz. A Tiszántúlon élőknek háromszáz kilométernyi utazás után léc kerülhet a lábukra, és mesés környezetben élvezhetik a siklást. Akik például a Budapesttől háromszázhetven kilométerre lévő Aranyosfőt választják, ezer méteren fekvő, esténként kivilágított pályán sportolhatnak.

A távolabb eső Székelyföldet nyugodtabb vakációkhoz ajánlja Kerekes Gábor. Egy ötnapos kiruccanás a Madarasi Hargitához, két-három ágyas komfortos szobákban, félpanziós ellátással átlagosan huszonhatezer forintba kerül. A síbérlet ára itt tizenkétezer forint.

Akik több időt szánnak az utazásra, jól döntenek, ha a Zsil völgyébe vagy Románia egyik kiemelt síterepére, Brassó környékére látogatnak el. Egynapos, vagyis hatszáz kilométernyi, látnivalókban gazdag utazás után például Sinaia-n tizennégy kilométer hosszú, különféle nehézségű pályarendszert találnak. A nagyobb forgalmú síparadicsomban korszerűsítették a felvonókat, ezek mágneskártyával működnek. Beüzemeltek néhány hóágyút is, bár a novembertől márciusig tartó főszezonban nincs gond a pályák minőségével. A Brassó környéki Predealon több a szálloda, bár itt is működik néhány csendes panzió. Egy háromcsillagos hotel kétágyas szobáját öt éjszakára negyvennyolcezer forintért kínálják.

Az európai népek nagy találkozóhelye lett az elmúlt években Bulgária, állítja Jakócs Áron, a Robinson Tours utazási iroda vezetője. Hazánkból évente csupán néhány csoport indul a balkáni ország három fő síterepére, de az angol, török, orosz, macedón és szerb látogatók már régóta ismerik a bolgár vendégszeretetet. Az országban több kisebb hely mellett három, ezer-kétezer méter magasan fekvő, európai színvonalú síközpontot - Banszk, Borovec és Pamporov - alakítottak ki. Szóba jöhet még a Szófia közelében található Vitosa-hegy is, bár a főváros környékén található sportcentrum kapacitása még elmarad a három nagytól.

A bolgár síszállodák színvonala évek óta Ausztriát idézi. A pályák többségén van hóágyú, a felvonók körszerűek, tehát megéri nyolcszáz-ezer kilométert autózni Budapesttől. A bolgár határig jó minőségű országutak, illetve autópályák vezetnek, de a hegyi szakaszok állapota, illetve a hóeltakarítás alapossága nem olyan, mint Ausztriában.

A síszezon kezdetén, december második felében a helyiek hagyományos ünnepséggel köszöntik az első csoportokat. A bolgár kultúra egyébként az áprilisig tartó időszak más napjain is jelen van, és felfedezőkre vár. Az éhes sportolókat a pizzériákkal párhuzamosan működő, nemzeti ízeket kínáló éttermek várják. Az ételek ára hasonló a magyar átlaghoz, vagy alacsonyabb. A két-három csillagos apartmanok ára és színvonala Ausztriához mérhető, de érdekes módon a luxuskategória valamivel olcsóbb, mint az Alpok közt. Egy négytagú család fejenként hetvenezer forintos költséggel számolhat - síbérlettel együtt -, ha egy hétre indul Bulgáriába.

Ha az aktív életmód napjaiban valakin elhatalmasodik az izomláz, biztosan nem marad majd tétlenül a szálláshelyén. Lazító sétára ott van például Banszko történelmi belvárosa, ahol bárki megismerheti a bolgár felvilágosodás korában már virágzó település építészetét és történelmét.

KRESZ a sípályákon

 

Az alpesi országokban nemcsak ismerni kell, de be is kell tartani a Nemzetközi Síszövetségnek a pályák használatára vonatkozó szabályait. A sí-kresz-ként is ismert előírások alapvetően arra hivatottak, hogy használatukkal elkerüljük a baleseteket.

 

l Legyünk tekintettel a többi sízőre! Minden sízőnek úgy kell viselkedni a sípályán, hogy másokat ne veszélyeztessen, és sérülést ne okozzon.

l Ésszerűen megválasztott sebességgel sízzünk, legyünk tekintettel a tudásszintünkre, a hó-, az időjárási, valamint a terepviszonyokra és a pálya zsúfoltságára!

l Nyomvonalválasztásnál tudni kell, hogy a hátulról (fölülről) jövő sízőnek úgy kell a nyomvonalát megválasztania, hogy az előtte haladót semmilyen módon ne veszélyeztesse, beleértve a túl közeli elhaladással okozott megijesztést is.

l Előzni fölülről és alulról is szabad, akár balról, akár jobbról, de mindig akkora távolságra, hogy az előzött síző bármilyen, akár váratlan mozgásához elegendő teret hagyjunk!

l A sízőnek, ha állásából újraindul, vagy besízik egy pályára, meg kell győződnie arról, hogy ezzel sem magát, sem másokat nem veszélyeztet.

l Tilos megállni a pálya szűkületében és beláthatatlan területein! Bukásnál pedig a lehető leghamarabb el kell hagyni az ilyen területet!

l A följutáshoz és a legyalogláshoz egyaránt csak a pálya széle használható.

l Figyeljük a jelzéseket! Minden sízőnek kötelessége a pálya jelzéseit, elkerítéseit figyelembe venni, s a tábláknak, valamint a pályát felügyelő személyzetnek az utasításait betartani.

l Balesetnél kötelező segítséget nyújtani! Ennek elmulasztása nem csupán sportszerűtlenség, hanem büntetendő cselekedet.

l Mindenkinek, aki egy síbalesetnél jelen volt - függetlenül attól, hogy csak tanú vagy a baleset részese, felelős vagy nem felelős a baleset bekövetkeztében - személyazonosságát meg kell adnia. Erre a ba- leset bírósági tisztázásánál lehet szükség.

A bulgáriai Borovecben európai síközpontot építettek ki
A bulgáriai Borovecben európai síközpontot építettek ki
Top cikkek