Déltengeri sziget a dél-alföldi pusztában
Hiszik is meg nem is az Orosháza és Szentes között fekvő Nagymágocson élők, hogy két éven belül minden megváltozik a falujukban. Egyelőre irreálisnak tűnik számukra az ígért másfél ezer munkahely, s az, hogy a község az ország egyik legfelkapottabb üdülőkörzetévé válik, ahová özönlenek majd a turisták.
A nagyszabású tervek alapja a faluban álló, jelenleg szociális otthonként hasznosított Károlyi-kastély. A XIX. század végén eklektikus-neobarokk stílusban felépített kastélyban több mint háromszázötven idős ember él. Van olyan szoba, amelyen tíz-tizenöt lakó osztozik. Bár a környékbeli negyvenhektáros park és tó gyönyörű környezetet biztosít, abban mindenki egyetért: az épület nem szociális otthonnak való. A fenntartó Csongrád megyei önkormányzatnak azonban sem a kastély kiváltására, sem annak akadálymentesítésére nincs pénze, az épületet a műemlékvédelmi előírások miatt egyébként sem lehetne tetszés szerint átrendezni.
A fenntartót a fővárosban bejegyzett Arawana Kft. azzal kereste meg: épít egy új szociális otthont. A hárommilliárd forintot meghaladó beruházásért cserébe a kastélyt és a körülötte fekvő parkot kérték, valamint azt, hogy a nagymágocsi önkormányzat mondjon le a területen lévő, jelenleg nem működő termálkút üzemeltetésének jogáról. A felek megállapodtak.
- Nem ez az első ajánlat, amelyet a kastély hasznosítására kaptunk, viszont eddig sosem sikerült eljutni a szerződéskötésig. Most is óvatosak vagyunk, ezért a megállapodásba számos garanciát építettünk be - szögezi le Ott József, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke. - A kastély tulajdonjoga csak azután száll át a befektetőkre, ha felépült az új szociális otthon, s elkezdődhet az idősek átköltöztetése.
Mind az új idősek otthonának, mind a majdani turisztikai létesítményeknek előfeltétele, hogy kiépüljön a csatornahálózat a faluban. Az ígért nagyszabású beruházás első kézzelfogható jele, hogy hetek óta zajlik a munkálatok előkészítése.
Czabarka János polgármester arról tájékoztat: a falubelieknek házanként 30 ezer forint önrészt kell befizetniük a csatornázásért, ez a más településeken zajló hasonló fejlesztésekhez kért hozzájárulásnak a töredéke. A költségek nagyobb részét a befektető állja, valamint a falu megtakarításaiból fizetik ki. A község a közművagyon privatizációja idején kapott pénzt nem élte fel, azt annak idején éppen a csatornázásra tették félre.
A közelmúltban megtartott falugyűlésen mindenkit a csatornázás részletei érdekeltek. A kilátásba helyezett idegenforgalmi beruházásokat egyelőre túl távolinak tartják a helybéliek, azokkal kapcsolatban nem hangzott el egyetlen kérdés sem.
Pedig a tervek impozánsak, s ha megvalósulnak, a kistérségen jóval túlnyúló előnyöket is hoznak. Györey Zsolt, az Arawana Kft. egyik tulajdonosa a részletekről azt mondja: a kastélyban 26 lakosztályt alakítanak ki, az ötcsillagos kastélyszálló mellett egy négycsillagos wellnesstermálszállót és egy alacsonyabb árfekvésű hotelt is építenek. Az üdülőfaluban összességében több mint ezer embert tudnak majd elszállásolni. A tervek között egy hatszáz fős konferenciaterem, éttermek, lovarda, sportcentrum s egy télen-nyáron nyitva tartó, tízezer négyzetméteres, fedett élményfürdő is szerepel. Utóbbiban különleges szolgáltatásokat is kínálnak majd: lesz például egy búvároktatásra is alkalmas, nyolc méter mély, elsüllyesztett hajóroncsokkal látványossá tett medence, a gyerekek számára kialakítanak egy imitált vulkánnal díszített déltengeri kalózszigetet, valamint egy hullámmedencét is.
A beruházást a befektetők jelentős részben hitelből finanszírozzák, s az EU több programjából is remélnek pénzt. A komplexum energetikai rendszerét a termálvízre alapozva környezetvédelmi mintaberuházásként akarják megvalósítani, a fűtéshez szükséges meleg vizet és az elektromos áram nagy részét is saját maguk állítanák elő.
A tervek hallatán a hetvenéves, faluvezetői posztjáról ősszel leköszönő Czabarka János is elismeri: a megkötött szerződések és kötelezettségvállalások ellenére is álomszerűnek tartja a beígért fejlesztéseket. Elmondja: sokan nem értik a faluban, miért éppen a Csongrád és Békés megye határán fekvő kis község keltette fel a milliárdokat elkölteni tervező befektetők figyelmét.
Györey Zsolt azt válaszolja: legnagyobb vonzerőt a kastély, a körülötte lévő park és a tó adta. Ehhez társult a tulajdonviszonyok rendezettsége, a helyi és a megyei önkormányzat tárgyalókészsége.
- Budapestről autóval két óra alatt el lehet jutni Nagymágocsra, a falutól a fejlesztés alatt lévő békéscsabai és szegedi repülőterek egyaránt ötven kilométer távolságra vannak. Turisztikai kínálatainkkal a külföldi és a hazai vendégeket, a nemzetközi konferenciákat rendező szervezeteket és cégeket egyaránt megcélozzuk - fogalmaz Györey Zsolt. A vállalkozó hozzáteszi: megérti a helybéliek gyanakvását, az országban számos, bizakodással várt, végül mégis kudarcba fulladt kastélyhasznosítási tervről lehetett már hallani.
- A következő hónapok igazolni fogják törekvésünk komolyságát. Szeptemberben megkezdődik a csatornázás, 2007 végére átadjuk az új szociális otthont, egy évvel később pedig megnyitjuk az üdülőfalut - állítja Györey Zsolt.
