A gödöllői kastély visszaangyalosodása
A gödöllői királyi lak egyik kőangyalkája a háború után mint kerti törpe vészelte át a nehéz időket, hogy aztán a körülmények jobbra fordultával, piros álruhájától szabadulva visszatérhessen eredeti őrhelyére. A kastély sorsa ez kicsiben. A kerti törpésedés és a visszaangyalosodás az épület háború utáni átváltozásait jelképezi.
A kastélyt a kiegyezés évében, Ferenc József magyar királlyá koronázásakor adományozta a nemzet az uralkodónak. Egykori építtetői, a Grassalkovichok ekkorra, 1867-re már fiúágon kihaltak (1841-ben). A csinos barokk kastély Erzsébet királyné egyik kedvelt tartózkodási helye, menedéke lett. Az ő emlékét ma is buzgón ápolják Gödöllőn.
A kastély falai, építészeti megoldásai azonban az Erzsébetnél jó száz évvel korábbi időről mesélnek. Három Grassalkovich-nemzedékről. I. Antalról, aki 1735 és 1760 között előbb Mayerhoffer Andrással, majd Nicolaus Pacassival (a schönbrunni kastély és a budai Várpalota mesterével) megépíttette, kialakíttatta a főbb szárnyakat, termeket. Ő még Mária Teréziát is vendégül látta itt. Fia egyebek mellett az egyik épületszárny végében 1782 és 1785 között kialakíttat egy barokk háziszínházat, az unoka messze földön híres angolkertté változtatja a parkot, s Hild Józseffel építtet az 1830-as években új narancsházat. A főúri igényeket házifürdő, lovarda és sörház szolgálta még, a kertet pavilonok és a XIX. század elején létesített hattyús tavak tették kellemesebbé.
E pazar késő barokk környezet gazdagodott, modernizálódott a királyi korszakban, s fénye megmaradt még a kormányzói időszakban is, amikor Horthy Miklós és tisztjei használták nyári laknak. Ragyogása azonban a háború után elveszett. A megszállók kifosztották, kincsei tönkrementek, eltűntek. A királyi lakosztályokba az orosz és a magyar hadsereg költözött (s 1991-ig maradt), később legszebb termeiben szociális otthont alakítottak ki, a szárnyépületekben pedig néhány szükséglakás is létesült. Ez a kerti törpévé avanzsáló kőangyalka korszaka.
A kis, pirosra festett kőangyalkát egyébként, amely a második világháború után került a kastélyból valamelyik gödöllői parasztudvarba kerti törpének, Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke mutatja fényképgyűjteményében mint jellemző kuriózumot. Varga a "visszaangyalosodás" főszereplője volt, aki már 1985-től mint a gödöllői múzeum vezetője gyűjtötte az anyagot a kastély majdani felújításához, melyre ekkor már a politikai körülmények is alkalmassá váltak. Az Országos Műemléki Felügyelőség kidolgozta a helyreállítás tervét, Gödöllő beszállt a programalkotásba, s végül 1990-ben a Németh-kormány hozott rendeletet a kastélymúzeummá alakításra. Némi pénzt is rendelt a feladathoz, ebből kezdődött a homlokzat és a kupola helyreállítása. 1994-ben aztán 1,4 milliárd forintot biztosítottak a munkákra: ebből az összegből 1996-ra az épületegyüttes legértékesebb, központi traktusát sikerült helyreállítani. Tíz évvel ezelőtt nyílt meg a nagyközönség előtt az egykori királyi lak. Az évforduló alkalmából ma kiállítás nyílik a felújításról néhány helyreállítatlan szobában: a tárlat a hétvégén ingyen látogatható.
Tíz éve kilenc terem volt látogatható, ma huszonhat helyiségben fogadják a vendégeket. A legtöbb szoba Ferenc József és Erzsébet királyné korát idézi, de néhány nagyon fontos helyiség (a díszterem és előtere, valamint a Mária Terézia-szoba) a Grassalkovichok szellemét is. A felújítás újabb szakaszában, 2003-ra helyreállították a királyi korszakban eltüntetett barokk színházat, 2004-re elkészült a magyar királyok ábrázolásait rejtő barokk kerti pavilon. Tavaly pedig újraépült az úgynevezett Bánffy-kandalló a királyi dohányzóban.
A berendezési tárgyakat nagyrészt más múzeumok adták kölcsön, kisebb részben árverésekről származnak, s néhány darab a környékbeli lakosságtól került elő. Egy helybéli benzinkutastól szép dohányzóasztalt vásároltak viszsza (beleégetve a koronás G betű), a szociális otthon raktárában pedig megőriztek több mint háromszáz darabot a híres királyi étkészletből. Ezt a típust még ma is "gödöllői" néven gyártják Herenden.
A kastély üzemeltetésére a nyitással egy időben közhasznú társaságot hoztak létre. Az eredeti elképzelésben sok minden szerepelt, ami még nem valósult meg. Az egyik hátsó szárnyban például a kastélyszálló létrehozása, továbbá a lovarda helyreállítása, konferenciateremmé alakítása, az istállóudvar lefedése és az így nyert hatalmas tér hasznosítása van hátra. Még a kert teljes rendbetétele is várat magára.
Varga Kálmán szerint - aki 1998-tól nem kormánybiztos, viszont 2002-től a KÖH elnökeként támogatja a felújítást - az épület kétharmada vár még megújulásra, de a legköltségesebb részek már elkészültek. A nagy munka várhatóan európai támogatással fejeződik majd be, négymilliárd forintnyi tervezett ráfordítással szerepel a Közép-magyarországi Régió 2007-2013 közötti fejlesztési tervében.
Az állami tulajdonú, hajdani királyi rezidenciát ma a Gödöllői Királyi Kastély Kht. üzemelteti, melyben az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint Gödöllő város is képviselteti magát. Igazgatója 2005 szeptemberétől Révész T. Mihály, az ORTT egykori elnöke. Előtte, 1999 és 2005 májusa között Körösvölgyi László agrárvégzettségű egyetemi tanár irányította a kastély életét. Korábban Nemes Tamás (1994-1996 között) és Erdei János közgazdász (1994 és 1996 között) állt a kht. élén. Varga Kálmán jelenlegi KÖH-elnök 1994 és 1998 között miniszteri biztosként vezette a felújítást.
