Béla herceg, ősgesztenyés, hímes tojás

A pécsi püspök és néhány jobboldali politikus ugyanis "nemkívánatosnak" ítélte a darabot. Nem értettek egyet azzal, ahogy Asztrikot és korát a dráma szerzője, Pozsgai Zsolt ábrázolta. Az indexre tett előadásnak a vita jó reklámot jelentett.

Azóta politikai-ideológiai felhajtás nélkül is megtelik a pécsváradi várszínház 600 embernek helyet adó nézőtere. Várhatóan így lesz ez az idén is. Egy előadáson már túl vagyunk, a múlt héten Molnár Ferenc A doktor úr című vígjátékát láthatta a közönség, a Körúti Színház interpretációjában. Hetedikén a Neoton Família koncertezik a várban, augusztus 8-án pedig egy - immár klasszikusnak számító - musical következik: a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról. A Déry-Pós- Presser-Adamis szerzőnégyes alkotását a veszprémi Pannon Várszínház tolmácsolásában láthatják a nézők. Augusztus 11-én Machiavelli komédiája, a Mandragóra kerül színre, igaz, ezúttal a reneszánsz darab címe így hangzik: Férfi kell! A produkció érdekessége, hogy Bordán Irén és Bordán Lili - vagyis anya és lánya - játszik benne fő-szerepet. Augusztus 14-én a Magyar Állami Népi Együttes hozza el műsorát Pécsváradra. Aztán 17-én a várszínház állandó szerzőjének, Pozsgai Zsoltnak láthatjuk a Szeretlek fény című történelmi játékát. Pozsgai műve a megvakított Béla hercegnek állít emléket, aki 1125-től négy éven át a pécsváradi várban rejtőzködött, majd II. Bélaként magyar király volt. Az előadásban Őze Áron játssza a főszerepet, az ősbemutatót a dráma írója rendezi.

A pécsváradi előadások nézőinek - persze - érdemes körbenézni a várban, hisz ott számos a látnivaló. A vár eredetileg bencés apátságnak épült 998-ban. Pécsvárad első apátja volt Asztrik, aki 1000-ben Rómából koronát hozott István királynak. Az erős fallal és ágyútornyokkal védett apátság a hitélet és a kultúra központja volt a török hódoltságig. Az épület múltjáról a múzeum mesél, a vár legatmoszferikusabb része azonban a X. században épített, román stílusú kápolna. A várban két, állandó szoborkiállítást is berendeztek: az egyik Kígyós Sándor életművét foglalja öszsze, a másik az indonéz szigetvilág kultikus szobrait mutatja be. Utóbbi tárlat egy Bali szigetéről Svájcba települt férfi adománya, aki azért bízta Pécsváradra gyűjteményét, mert ősei itt éltek. Az indonéz portrék múzeumában a Pannon régió minőségi borait kínálják.

Amúgy a pécsváradi vár műemlék épületében 1988 óta egy 30 szobás szálloda várja a vendégeket, éttermében házias ízekkel. Pécsvárad fölé magasodik a Zengő-hegy. Ez a Dél-Dunántúl legfelső pontja (682 méter), amúgy a Zengőt az idetervezett, ám a zöldek által elüldözött katonai lokátor okán már minden magyar újságolvasó ismeri egy kicsit. Pécsváraddal szomszédos az egyik legbájosabb baranyai falu, Zengővárkony, ahol múzeuma van a hímes tojásoknak és a csuhébabáknak. Sokakat vonz a zengővárkonyi ősgesztenyés 500-600 éves fáival. A gesztenyésben nyugszik Rockenbauer Pál filmrendező, aki - többek között - a Másfél millió lépés Magyarországon című ismeret-terjesztő televíziós sorozatával alkotott maradandót.

Asztrik apátsága ma turistalátványosság