Helsinki - fehér éjszakán
A tavaszköszöntőn kisebb csetepatéra is sor került antiglobalisták illetve rendőrök, tűzoltók között. Mindenki elítélően kommentálta a történteket, ám kiérződött egy kis büszkeség is. A rendzavaró fiatalok ugyanis egy régi, százéves raktárépület megőrzése mellett tüntettek, mert a város vezetése koncerttermet kíván helyébe építtetni. A raktárért valóban nem kár, ám Helsinki lakosainak a vérében van a ragaszkodás a történelmi városképhez. Talán már csak azért is, mert többszöri tűzvész után a mai Helsinki arculata valójában csak 1812-től kezdett formálódni, amikor I. Sándor orosz cár a Finn Nagyhercegség fővárosát Turkuból ide tett át. A Szenátus tér (Senaatintori) Carl Ludvig Engel építész keze-nyomát viseli a XIX század húszas-harmincas éveiből. (Oly annyira oroszos, hogy itt forgatták egyebek között a Gorkij park című amerikai filmet.) A térre tekintő Nagytemplom (Tuomiokirkko) alighanem Helsinki legtöbbet fényképezett épülete. Innen hárompercnyi járásra a már említett kikötői piactér, ahol érdemes bemenni a városháza épületébe: kívül megmaradt a régi homlokzat, ám belül teljesen modern kiállítási teremben találjuk magunkat. Aztán végigsétálhatunk az Esplanadin, egy szép parkon, s a két oldalt drága finn márkás boltok kirakatai. (Télen itt a járdát alulról fűtik.) A városvédő tervezésnek egyik másik, friss példája a Mannerheim úton az Üvegpalota (Lasipalatsi) nevet viselő funkcionális stílusú, 1935-ben készült épület mögötti tér átalakítása. Itt volt Helsinki fő buszpályaudvara, egy régi orosz, az úgynevezett turkui kaszárnya megmaradt szárnyánál. A sárgára festett földszintes épületrész most kávéháznak ad otthont, a távolsági buszpályaudvart bevitték az ötven méterrel odébb épült, néhány hónapja átadott modern, többszintes üvegpalota-bevásárló központ alagsorába. A lutheránus város templomai csodálatosak. Nehogy kimaradjon a programból a sziklatemplom, amelyet egy hatalmas kőtömb robbantásával nyertek: kitűnő az akusztikája, gyakran tartnak itt koncerteket.
Az alig több mint ötszázezer lakosú Helsinki óvárosi magját a látogató akár egy nap alatt is bejárhatja. Ajánlható a T3-as villamos, amely érinti a nevezetességek többségét. Érdemes mégis akár két-három napot is szánni a finn fővárosra gazdag múzeumai miatt. Célszerű Helsinki Cardot váltani (egy napra 29 euró, háromra 53 euró), amely városnéző buszra, villamosra, metróra, továbbá mintegy 50 múzeumba jogosít belépésre, valamint 10-20 százalékos kedvezményt biztosít számos étteremben. S ha már ez utóbbi szóba került, a rusztikus hangulat kedvelőinek ajánlható a Savotta étterem a Szenátus téren finn halak hidegtálával és rénszarvassültjével, a menü végén pedig az elengedhetetlen fagylalt, különféle erdei szamócákkal.
