Be a bazárba!
A legenda szerint Mohamed próféta lenézett ugyan a hegyoldalból Damaszkuszra, de nem akarta meglátogatni a várost, ugyanis azt tartotta, hogy a paradicsomot csupán egyszer láthatja az ember, halálakor. Bár ma már messze nem virágzik a földi paradicsom, kétségtelen, hogy fellendülőben a város. Az utcákon, tereken hódít a szó modern értelmében vett civilizáció: az utcán bőg a hifitornyokból a nyugati zene, minden utcasarkon bóvliárusok kínálják "egyszer használatos" termékeiket, a ruhaboltokban csipkés kombiné és kötött pulóver vonzza a tekintetünket, miközben a bazársoron a középkorban érezzük magunkat. Persze itt sem menekülhetünk a bóvlitól, de nem kerülhetjük el az eredeti kézműves árut. Szájtátva nézegethetjük az aranyművesek boltjait, válogathatunk a szíriai selyemkendők között, és egyik szukból sem hiányozhatnak a fűszeresek, az édességárusok, a fa- és bőrdíszművesek.
Az Ommajad mecset köré épült bazárt többször végigjárva is akadhatunk különlegességekre. Ha viszont a tulaj épp nincs a boltjában, ne legyünk türelmetlenek, várjunk kicsit, míg visszaér. Lehet, hogy csak beszaladt egy imára a mecsetbe. Pár perc és alkudozhatunk is. Ha pedig azt gondoltuk volna, hogy a hitetleneknek nem jut hely, tévedtünk. Először nyilván turistaként térünk be az Ommajad mecsetbe, melynek udvarán Szaladin mauzóleumát találjuk. Szabad ég alatt a köveken sétálva a fehér zokni nem lesz koszosabb, mintha itthon a nappali szőnyegét koptattuk volna lábunkkal. Sokadszorra viszont már nem a turistáknak fenntartott bejáraton érdemes bemenni. A férfiak többnyire Mekka felé fordulva a fal előtt imádkoznak, a nők a mecset hátsó részén megbeszélik az aznap történteket, teendőiket, a gyerekek pedig ugrálnak, bújócskáznak, futkároznak. Az Ommajad mecsetben ezt is szabad. Mi meg a fűtött padlón, süppedős szőnyegen feküdve tűnődhetünk az iszlám világ kötöttségein, szabadságán és gyönyörűségén. Pihenni a bazár kávézóiban is kellemes időtöltés teát iszogatva és vízipipát szívva.
Damaszkuszban is van hammam (törökfürdő) és keresztény negyed. Mind a kettő kihagyhatatlan. Borbélyüzlet és pékség, ahonnan tízesével hordják el az emberek a pékárut, hangulatos, szűk utcák, a minaretekben pedig müezzin énekel. Ne csodálkozzunk, ha olyan érzésünk támad, mintha az Ezeregyéjszaka meséi varázsoltak volna el.