Éjszakázni is lehet az Atomiumban

Miért szeretett Maupassant az Eiffel-torony éttermében ebédelni, ha egyszer utálta a konyháját? Mert Párizsból egyedül innen nem látta ezt a szörnyű építményt. Brüsszel saját monstrumának, a nemrég felújított és újra megnyitott Atomiumnak a felépítését nem kísérte annak idején ilyen idegenkedés a polgárok részéről.

Ugyanúgy világkiállításra készült, ám a pajzán franciák szerint széttett lábakkal álló Öreg Hölgyhöz képest 69 évvel később, az 1958-asra. Tervezője, André Waterkeyn is úgy tudta, hogy csak rövid fél évre állítják élére a 102 méter magas, 2500 tonnát nyomó kockavázat, a vasatom pontos, 165 milliárdszoros nagyítását. De az Atomium minden várakozást felülmúlt: tíz- és tízezrek özönlöttek a belga főváros északi részén, a Heysel-fennsíkon létesített expóra, hogy feljussanak a kilenc hatalmas alumíniumgömbbe, az összekötő csövekbe, utazzanak Európa akkor leggyorsabb mozgólépcsőjén, megebédeljenek az étteremben, s a kilátóról megnézzék Brüsszel háztetőit. Egyszóval az első látásra gyártási hibás víztoronynak tűnő szerkezetnek megkegyelmeztek, a bontás elmaradt - az Atomium pedig a belga főváros másik fő szimbóluma, a nála háromszázszor kisebb, ámde több száz évvel idősebb Pisilő kisfiú mellé küzdötte fel magát. Brüsszelben, s az elkerülő körgyűrűn ma is az expó táblát kell keresni, ha ide tartunk; a Vasatom az 1958-as attrakciók utolsó mementója. Waterkeyn mester dicséretére legyen mondva: az Atomium nemhogy fél évet, de közel ötvenet is igen jó statikai állapotban vészelt állt, a felújítás persze előbb-utóbb így is elkerülhetetlenné vált. Ennek 23 millió eurós (hatmilliárd Ft) költségét közpénzből teremtették elő - az Atomiumot ma is közhasznú társaság üzemelteti. Igaz, egymillió visszajött abból, hogy a gömbóriásokat formázó alumíniumlemezkéket, amelyeket most rozsdamentes acélra cseréltek, eladták, a szuveníreket gyűjtők ezer euróért (263 ezer Ft) vihették haza darabját. Tavaly az építmény teljes belsője is megújult, s az idén februári nyitást követően már az első hónapokban 75 ezren akarták látni, pontosan hogyan. Henri Simons, a főüzemeltető az idei évre 400 ezer látogatóban gondolkodik, amellyel, ha megvalósul, az Atomium fénykora tér vissza. Sajnos immár Waterkeyn mérnök nélkül: a Belga Fémiparosok Szövetségének egykori elnöke tavaly októberben, 88 évesen meghalt. A legmagasabban lévő acélgömb őrzi majd nevét.

Az átadás óta a legnagyobb izgalmat az jelentette, hogy egy rossz humorral megáldott genti tinédzser betelefonált: bombát helyezett el az Atomiumban. Az ok nélkül keletkezett riadalmat enyhítette, hogy kiderült, az evakuálás szükség esetén zökkenőmentesen megoldható, a riadó akaratlan részesévé váló látogatók pedig ingyenjegyet kaptak kárpótlásul. Ennél is nagyobb, időtálló izgalmakat ígér viszont Alicia Framis katalán művész vállalkozása, amely szeptemberben debütál. Ennek köszönhetően éjszakázni is lehet majd az Atomiumban - igaz, csak 6-12 éves gyerekeknek, de legalább a szülők nélkül! A koncepció lényege: az egyik acélgömbben nappal felhúzható, éjjelre leereszthető kis szobákban a gyerekek, például cserkészközösségek az egymáshoz való alkalmazkodást, a konfliktusok megoldását tanulhatják meg. Zuhanyozó, szendvicsbár, elsősegély áll majd a rendelkezésükre. Maga Framis ki is próbálta már az egyik, vízcsepp alakú szobát, s úgy érezte magát, mintha egy bárkában ringatózott volna. A vízcsepp egyébként üzenet is a jövő nemzedékének: az új évszázad stratégiai kincséről van szó; az édesvíz közismerten egyre ritkább lesz, s ezért egyre drágább a mai világban.

Ám minden felújítás, a csillogó acél dacára az Atomium ma már teljességgel korszerűtlen elméleti konstrukció - ezzel a meglepő elmélettel állt elő B. Nagy János. A vallóniai Namur egyetemének magyar, ám ötven éve Belgiumban élő vegyészprofesszora, s egy sikeres nanotechnológiai vállalkozás társalapítója úgy véli: a mai kor természettudományos szintjét sokkal jobban kifejezné a fullerén, azaz a C60-as szénatom, amelyet 1985-ben fedeztek fel - noha a 60-as évek kutatásai ezt már előrevetítették. A fullerén a ma még igen nagy előállítási költséggel működő nanotechnológia alapja; a nanocsövek titka az a kémiai felismerés, hogy a nagyon kis méretű anyag tulajdonságai megváltoznak, s úgy lehet szuperkönnyű, hogy ellenálló képessége meghaladja az acélét. Forradalmat jelent ezért például a csípőprotéziseknél.

De mi történne, ha az Atomium a vasatom helyett tényleg a fullerént modellezné? Nos, egy kisebb, fekete golyókból álló óriás gömböt, vagyis egy futball-labda formáját kapnánk. Ez pedig "rímelne" a Heysel-fennsík másik hatalmas objektumára, a belga futball szentélyére, az 1985-ös tragikus Liverpool-Juventus BEK-döntő idején még szintén Heyselnek hívott, később Baldvin királyra átkeresztelt stadionra...

Brüsszel, 2006. április

Top cikkek