Csodák végveszélyben

Az egyiptomi Luxor több mint 3400 éves királysírjait az idegenforgalmon és a helyi tolvajokon kívül az asszuáni gáttal felduzzasztott Nílus veszélyezteti. Sok sírkamrát már elárasztott a víz, másokat a talaj fokozódó sótartalma kezdett ki. Babilon Irakban lévő romjait folyamatosan lopkodták szét. Szaddám Huszein saját hatalmas portréjával vélte javítani a látványt, az amerikai csapatok ellenben lövészárkokat ástak az ókor legnagyobb városán keresztül, és megrongálták a régi utakat. A British Museum helyszíni vizsgálata alapján nemzetközi összefogást sürget.

Az indonéziai "korallháromszög" háromezer hal- és hatszáz korallfaj otthona. A méreggel folytatott, erőltetett halászat és a tengervíz hőmérsékletének emelkedése miatt végveszélybe kerültek a páratlan természeti kincsek. A Maldív-szigetek területének négyötöde alig egy méterrel emelkedik ki az Indiai-óceánból - a tengerek szintjének emelkedésével az egész ország eltűnhet. A 2004-es szökőár nyomán máris újra kellett rajzolni a térképeket, mert sok zátony végleg víz alá került.

A perui Machu Picchu romjaira a turistaáradaton kívül a földcsuszamlások jelentik a legnagyobb veszélyt. Az inkák ősi városát újabban csak napi ötszáz érdeklődő látogathatja, ám az évi egy hónapos felújítási munka aligha elegendő a további károk megakadályozására.

A 6352 kilométer hosszú kínai nagy fal kétharmadát már elpusztította az erózió, vagy széthordták a környéken élők. A 2008-as olimpia előtt Peking nem annyira a helyreállításban, mint a gyors kereskedelmi hasznosításban érdekelt.

A világ hét legveszélyeztetettebb csodájáról közölt News-week összeállításban Velence az egyetlen európai csoda. A 452-ben alapított város évszázadonként egy centiméterrel süllyed, aminek elsősorban geológiai okai vannak. Ám az sem segít, hogy a talajvizet ipari szivattyúkkal a tengerbe továbbítják, miközben a nagy hajók óriási hullámokkal rombolják a partot.