Csokoládé a kastélyok városában
E sorok íróját legutóbb a forró csokoládé csábította a Berlintől 30 kilométerre fekvő (ám S-Bahnnal is megközelíthető) egykori királyi és császári nyaralóhelyre. Valódi forró csokoládét készíteni művészet, de Potsdam Holland negyedében nem fogunk csalódni. A negyed amúgy is megér egy kis sétát: a vörös téglás, magas oromzatú, egymáshoz tapasztott kis házakat még a XVIII. század közepén építtette I. Frigyes Vilmos porosz király a Hollandiából importált mesterembereknek. Ma éttermek, kávézók és apró üzletek sorakoznak itt egymás hegyén-hátán, a legendás Maison du Chocolat-ba szokás szerint alig lehet beférni, de máris hozzák a gőzölgő csokoládét, amelyben előírásszerűen megáll a kanál.
Az igazi kultúrturistáknak mindez csak étvágygerjesztő Potsdamhoz. A tudósító minden Berlinbe érkező ismerősét kitartóan elcipeli a Cecilienhofba, a kifogástalan Tudor-stílusú vadászkastélyba, amelyet az utolsó Hohenzollern uralkodó építtetett fiának és menyének, Cecilia főhercegnőnek 1916-ban. A császári após szemlátomást ügyelt az ifjú pár kényelmére, a fürdőszobákat például tekintélyes méretű márvány fürdőkádakkal látta el, és még egy hajókajütöt formázó szobácskát is kialakított, hogy a vitorlázásnak hódoló Cecilia a szárazföldön is otthon érezze magát.
Persze a Cecilienhof nem emiatt, hanem a Németország felosztásáról döntő 1945-ös potsdami konferencia helyszíneként vált világhírűvé. Mivel a szétbombázott Berlinben nem találtak megfelelő helyszínt a tárgyalásokra, a szovjetek választása az üresen álló Cecilienhofra esett: a bútorokat a környező kastélyokból "vették kölcsön". Mentségükre legyen mondva, komoly gondot fordítottak arra, hogy a három nagy, Sztálin, Truman és Churchill (illetve a később őt váltó Attlee) tárgyalószobája harmonizáljon lakója személyes ízlésével. Sztálin méretes tömörfa íróasztalt kapott, Truman klasszicista, Churchill neogót bútorokat (bár a szék mintha szűkös lett volna a brit miniszterelnök méreteit ismerve), sőt vadászszenvedélyére utalva még egy kutyafestményt is akasztottak a falára. A három politikus külön ajtókon, egyszerre léphetett a hatalmas tárgyalóterembe, amelynek berendezése szintén eredeti: a három méter átmérőjű kerek asztalt egyenesen Moszkvából szállították ide. De eredeti a Cecilienhof bejárata előtt ültetett, virágokból formázott óriási vörös csillag is, amit a németek a potsdami világrendszer összeomlása ellenére ma is gondosan ápolgatnak. A Cecilienhof nagy része - az angol és német nyelvű vezetéssel is látogatható múzeumon kívül - ma elegáns szálloda.
Egy potsdami kirándulás persze nem lenne teljes rokokó kastélyok nélkül. A világhírű Sanssouci-kastéllyal viszonylag gyorsan végezhetünk, de ne érjük be a kötelező programmal. A park másik végében ugyanis ott magasodik a hatalmas Neues Palais, Nagy Frigyes, a művészetekhez vonzódó porosz király utolsó, lenyűgöző késő barokk építménye is. Eredetileg a porosz királyi család illusztris vendégeit szállásolták el itt, de a német császárok is felfedezték maguknak. II. Vilmos - némi modernizálás, így a fűtés és a telefon bevezetése, sőt, egy lift beépítése után - maga is szívesen időzött is. A Sanssoucit és a Neues Palais-t öszszekötő jókora park is nemzetközi hírű, de a kertbarátok inkább nyáron jöjjenek, mert télre az összes szobrot fóliába csomagolják, a növényeket pedig kis üvegkalitkába zárják. A téli látogató érje be forralt borral vagy forró csokoládéval.
Potsdam S-Bahnnal elérhető a berlini Friedrichstrassétól. A pályaudvarról autóbusz visz a kastélyokba. Érdemes korán menni, mert a kastélyok télen csak 16, nyáron 17 óráig látogathatók.
