Mucha a prágai szecesszió mestere
A néhány éve nyílt Mucha Múzeum a cseh főváros szívében, a Panská utcában várja a szecesszió kedvelőit. A múzeumban alapvetően a mester párizsi és prágai posztereit láthatjuk. A fiatal morvaországi művész akkor "futott be" különleges stílusával a fények városában, amikor 1894 karácsonyán Lemercier nyomdájában korrektúrázott szívességből. Ekkor telefonált a kor legnagyobb színésznője, Sarah Bernhardt, hogy azonnal szüksége lenne plakátokra a Gismonda című előadásához. Az illusztrációk terén - amiből szintén láthatunk ízelítőt a múzeumban - a már komoly sikereket aratott Mucha tehetsége épp kéznél volt. A "le style de Mucha", a szecesszió elvarázsolta Párizst. A hétköznapi tárgyakat utánozhatatlan görbületekkel, kecsességgel és szimbolizmussal egészítette ki.
Amikor karrierje csúcsán, 1900-ban a párizsi világkiállításon Bosznia pavilonján dolgozott a Monarchia megbízásából, akkor fogalmazódott meg benne az ötlet, amely aztán élete végéig hajtotta: a szláv népek történetének megörökítése. A prágai Mucha Múzeum bővelkedik a már cseh földön készült plakátokban. Mucha ugyanis 1910-ben viszszatért hazájába, és hozzákezdett a 20 tablóból álló szláv eposz megfestéséhez. A múzeumban a szláv eposzt csak a Mucháról szóló harmincperces és tanulságos dokumentumfilmben látjuk. A húsz képből álló monumentális művet Mucha 1928-ban ajánlotta fel Prágának és a cseh népnek. 1963 óta a fővárostól 90 percnyi autóútra lévő Moravsky Krumlov-kastély őrzi Mucha életének e meghatározó alkotását. A kastély április és október között fogad látogatókat.
Külföldön megszerzett hírnevét Mucha 1910 után már Prágában kamatoztatta. Ekkor elkészítette a városháza (Obecní dúm) belsejének dekorációját, mely az utolsó prágai nagy szecessziós belsőépítészeti munka. Amikor 1918-ban megszületett a független Csehszlovákia, Mucha tervezte a bélyegeket és a papírpénzeket. A harmincas évek elején felkérték a Szent Vitus-katedrális üvegablakainak megtervezésére. Az ablakokban ma is sok turista gyönyörködik.
A Mucha Múzeum utolsó szobája fedi fel talán a legtöbb titkot. Itt próbálták meg újrateremteni a századvégi párizsi Mucha-stúdió hangulatát korabeli fotók és tárgyak segítségével.
Mucha Múzeum, Prága 1, Panská 7, www.mucha.cz. Belépő: 120 CZK. Nyitva naponta 10-18 óráig. A múzeumot úgy találjuk meg legkönnyebben, ha a Vencel tér végében, a Köztársaság tér felé kezdünk el sétálni. A Panska utca a Vencel térrel párhuzamos első utca. A Mústek a legközelebbi metróállomás.
Városháza, Republiky nám. 5., Nyitva naponta 10-18 óráig. Belépő 150 CZK.
Moravsky Krumlov-kastély, www.mkrumlov.cz. Nyitva április és október között (hétfő kivételével) minden- nap: 9-12, 13-16 óráig (júliusban és augusztusban 17 óráig). Belépő 60 CZK.
Prágában a legolcsóbb szállások, a hostelek ára 300 koronánál (2500 forint) kezdődik, s egy szolid kétszemélyes szoba egy éjszakára reggelivel együtt már 1000-1500 korona körül (mintegy 8500-12 000 forint) kapható. Körülbelül 100-150 koronából, azaz 800-1200 forintból már jókat lehet enni, s egy sör ára is átlagban 20-25 korona, azaz 160-200 forint között mozog. A villamos-, busz- és metrójegyek ára 20 korona (170 forint). A tömegközlekedés éjjel is nagyon jó, s minden irányban átlag félóránként van járat. (MTI)