Borközi örömök Eger pincéiben
Érdemes bepillantani néhány műemlék pincébe, például a 9-es és a 15-ös számot viselőkbe, amelyek belső falait szorgos munka eredményeként tufa domborműfaragványok díszítik. A pincékben a moha és a nemes penész segíti elő az egri borok érlelődését, sajátos zamatának kialakulását.
Noha a Szépasszonyvölgyben vannak pincék, ahol ugyancsak ésszerű árakon vásárolhatjuk meg a kannás leánykának, a muskotálynak vagy a bikavérnek literét, ám az igazi ínyencek nem sajnálják ilyenkor a pénzt. Érdemes felkeresni például a Demeter-pincészetet, ahol a tulajdonos ifjú felesége, Orsolya - aki a cég marketingjét vezeti - beavat az érlelés, a tárolás és az ízvilág rejtélyeibe is. Megkerülhetetlen kérdés, hogy milyen az "igazi" egri bikavér. A szigorú szabályzat szerint legalább három, a Hegyközség rendtartásában engedélyezett szőlőfajta borának házasítása szükséges. Az alapot rendszerint a kadarka vagy a kékfrankos adja, amit elegyítenek - ízlés szerint - cabernet franc-nal, cabernet sauvignonnal, merlot-val, pinot noirral vagy kékoportóval.
A márkanév becsületéért, szerencsére, sokan sokat tesznek. Ottjártamkor a szépasszonyvölgyi Talizmán Tulipánkert vendéglőben véletlenül Vincze Béla, egy ausztrál állampolgár által az óceánon áthozott vörösborokkal mérte össze sajátjait. A többórás nemes vetélkedés végeztével a fiatal egri borász szerényen csak annyit mondott, "Nem volt miért szégyenkeznem, pedig az én két-háromezer forintos palackjaimmal húsz-harmincezer forintos ausztrál borok álltak szemben". Hát igen, a borkultúra kiteljesedéséhez nem csupán fogyasztó, hanem vásárlóerő is szükségeltetik.
Noha kitűnő ételeket kínál a Talizmán Tulipánkert, az étterem tulajdonosa, Marosfalvi László is elégedetlenkedik, hogy az egriek este már nemigen mennek ki egy vacsorára a Szépaszszonyvölgybe. Joggal érdemel említést az egri belvárosban található Fehérszarvas Vadásztanya tejfölös vadmalaclevese és a hutai szarvasfiléje. A bortörténelmi séta aztán Eger központja, a bazilika és az Érseki Palota alatti "városban" folytatódhat. A még Szent István király által alapított egri püspökség a szőlőművelésnek, a bortermelésnek fő mentora volt, már csak önös érdekből is, amennyiben a dézsmával részesedett az eredményből. Miután a török elvonult Eger alól, az akkori püspök úgy döntött, hogy pincerendszert alakít ki, engedélyezve a kőkitermelést a környékbelieknek. Az egriek követték a püspök példáját, "jó, ha van pince a ház alatt, nem kell akkor messzire gyalogolni a borért": több száz kilométernyi a pincerendszer a környéken.
Eger környékét járva folytatni kell a borkóstolást, például a bükkaljai borvidékhez tartozó Cserépfalván. Itt is tufába vájták a hangulatos pincesort. Errefelé inkább az olaszrizling, a chardonnay és a leányka dívik, a legtöbb díjat Kósik István pincéjének borai nyerték eddig. Mint a falut 1994 óta fellendítő polgármester-borász mondja, számos vendégház várja a borkóstolókat, a szállás egy éjszakára csupán öt-hatezer forint.
