Látogatókat vár az "öreg hölgy"
"... legyen, fenn a János hegyen, estére odavárom..." A sláger most pontos, ma estére tényleg odavárják a János-hegy tetejére azt, aki ott akar lenni a felújított Erzsébet kilátó avatásán. Este héttől a köszöntők után népdal- és operafeldolgozások, kórusművek hangzanak el, sőt még egy ősbemutató is lesz a teljes díszkivilágításban pompázó kilátó alatt. A 21-es busz ez alkalomból meghosszabbított útvonalon közlekedik, azaz nemcsak a Normafáig, hanem a Libegő felső állomásáig viszi az utasokat, s onnan már csak egy jó gyaloglás a kilátó. Ez megtehető például a szerpentinen, amelyen teljesen új az aszfalt, s a szélén most már piros gumiszőnyeg is vezet a futók számára. Maga Mitnyan György, kerületi polgármester is híve egyébként ennek a sportnak, a gumiszőnyegnek nyilván ő is koptatója lesz heti futótréningjein. De ez mellékes.
A kilátó a legjobb színben van, miután megszürkült köveit megtisztították. A XII. kerület öreg hölgye már kilencvenöt éves, de évtizedeket letagadhatna. Szép, mint névadója, Erzsébet királyné volt.
Illik talán annyit felidézni a hely történetéből, hogy a kilátó ötlete az 1902-ben tartott nemzetközi szállodáskongresszuson vetődött fel, amikor az elegáns külföldi vendégek egy kiránduláson meglátogatták az itteni - még fából készült - kilátót, Erzsébet királyné hegyvidéki barangolásainak egyik kedvelt úti célját. Ekkor határozta el Glück Frigyes, a Pannonia Szálló tulajdonosa, hogy a vendéglősök összefogásával a recsegő-ropogó fatákolmány helyett egy idegenforgalmi látványosságot építtet ide. A kilátó alapformája Klunzinger Pál gondolata, mégis Schulek Frigyest emlegetjük tervezőként, pedig ő csak átdolgozta a terveket, tulajdonképpen a Halászbástya képére formálta a kilátó architektúráját.
Schulek középkorimádata megnyilvánul az épület minden részletében, az izgalmasan szűk lépcsőkben, a faragott kőrozettákban s olyan rejtett játékokban is, mint az egyik zugban megbúvó kődenevér, vagy egy másik sarokban lapuló kőbéka. Ezeket a finomságokat szépen kiemelte az észrevétlenségből a mostani felújítás Nem kapta azonban még vissza minden díszét a torony. Nem kerültek vissza a rég elpusztult Róth Miksa-mozaikok, s nincs itt a földszinti kerengőben Erzsébet királyné mellszobra, ugyanis annak visszaadásáról egyelőre még nem sikerült megegyeznie a kerületnek és a Budapesti Történeti Múzeumnak, ahol a szobor most található. Pedig a kilátó már, mondhatni, vandálbiztos, kamerákkal figyelik a belső tereket és a felvezető utat is, éjjel-nappal őrzik az épületet. Kevesen tudják, hogy a legfelső szinten fontos földrajzi alappont található.
A kilátó mai állapota minden tekintetben a fénykort idézi. Az épület körül sárga-szürke díszburkolat feledteti a közelmúlt repedezett betonlapjait. A hely szinte kívánja, hogy a placcon ismét nyíljon nyári vendéglő, ahogy a kilátó fénykorában is mindig működött itt közkedvelt vendéglátóhely. Most is lesz egy kávézó, de majd csak másfél hónap múlva nyílik.
A teljes felújítás két és fél évtizedet váratott magára. Igaz ugyan, hogy 1992-ben az akkori üzemeltető, a Vidám Színpad kifesttette, de a látványos nagy megújítást egyik üzemeltető sem vállalta. Az előző tulajdonos, a főváros hosszú ideig nem talált olyan befektetőt, aki a természeti és műemléki értékek megőrzésével vállalta volna a használatbavételt, ezért 2001-ben átadta a kilátót a XII. kerületnek azzal a feltétellel, hogy öt éven belül százötvenmillió forintot áldoz rá. Így az épület végre valódi gazdára talált, a kilátó a Hegyvidék jelképe lett, könyvet jelentettek meg róla a XII. kerületiek, s idén tavasszal végre megkezdték a teljes felújítást is. Kizárólag kerületi pénzből, s ezt minden fórumon hangsúlyozzák.
Hogy mi mindent végeztek el néhány hónap alatt, azt hosszú lenne felsorolni, de a szigeteléstől a díszvilágításig, a térburkolatig, az ajtókig és ablakokig szinte mindent meg kellett újítani. Tatarozták, újracserepezték, és ismét lakhatóvá tették a kilátó mellett álló őrházat is, melynek antennatornya az egyik fontos bevételi forrás lesz az építmény fenntartásához. Oda van ugyanis felszerelve többek közt az Autóklub és a Tűzoltóság tányérja is.
A tervek szerint az Erzsébet kilátó önellátó műemlék lesz, csakúgy, mint a kerület másik büszkesége, a Barabás-villa. Ez persze nem jelenti azt, hogy a belépés ne maradna ingyenes. Mindenki abban reménykedik, hogy a kilátó újra közkedvelt turistacélponttá válik, amelyet a kifogástalan körülményekkel és kulturális eseményekkel igyekeznek majd elősegíteni. Legalább ilyen fontos persze a megközelíthetőség, hiszen ma nem visz busz a kilátóig, az ide vezető hegyi útra pedig tilos behajtani. Csak a libegő vagy a gyaloglás marad, de már tárgyalnak a BKV-val arról, hogy a 21-es busz ne csak a Normafáig, hanem a kilátóig járjon, legalább hétvégenként.
