Meseország Sióagárdon

A gyanútlan utazó nem is sejti, milyen kincsek rejlenek a siófok-pécsi elágazás szomszédságában, néhány kilométerre Szekszárdtól. A sióagárdi pincefaluban, Leányváron egy család több évtizedes kutatómunkájának köszönhetően megelevenedik a múlt.

Faddi Varga János eredeti végzettsége élelmiszer-technikus, de a főzés szeretetét gyermekkorából hozta. Elsősorban a halételeket kedvelte, de mivel édesapja pékmesterként lakodalmakra is vállalt sütést-főzést, hamar beletanult ebbe is. Egészen fiatal kora óta kutatja a reneszánsz és a népi ételek receptjeit. A sors azonban úgy hozta, hogy nem vendéglátósként kezdte, hanem a paksi konzervgyárban, majd a szekszárdi nyomdában dolgozott. Közben azért hobbijának is hódolt: a főzőversenyeken remekelt. Barátai, ismerősei egyre gyakrabban kérlelték, készítsen nekik egy jó halételt. Nem volt azonban hol vendégül látni őket, ezért 1995-ben megvásároltak a sióagárdi pincefaluban, Leányváron egy tanyát. Ezt rendbe hozták, így a takaros kis épületben már jutott hely a barátoknak. Idővel pedig már csoportokat is fogadtak, és bővítésbe kezdtek. Ma öt pince van a tulajdonukban, akár ötven embert is tudnak fogadni egyszerre.

Az egész család kiveszi a részét a vállalkozásból, és úgy tűnik, mindnyájan a hagyományőrzésre tették fel az életüket. Ki-ki a maga módján. Ifj. Varga János néptánc szakon tanul, Vargáné Kovács Vera évtizedek óta kutatja a település múltját, és képes akár órákig is mesélni Sióagárd történetéről. Megosztja a vendégekkel, mi a korcos pintő, a löbög, és azt is, milyen szín a permetkék. A hímzésmúzeumban megtekinthető gyűjteménye hatszázötven darabból áll, és a színesedés történetét mutatja be a fehér lyukhímzéstől a lilán át a pirosakig, 1892-től napjainkig.

Faddi Varga János nem csak gyűjti az ősi recepteket, de elnyerte Nagyszakácsiban a királyi főszakács címet is. Fia is szinte már minden elismerést elhozott erről a versenyről. Az apa kutatásainak és a mesterség elsajátításának köszönhetően ma a vendégek a reneszánszkor gazdag ételkínálatából választhatnak. Nem ritka a rozmaringos égett bor, a Mátyás király levese cipóban tálalva, de "a malacznak a bűrében csinált étök" sem. Az ínycsiklandó fogásokat korhű jelmezekben tálalják a vendégeknek. A fejedelmi lakomákhoz pedig zamatos borok dukálnak. Ha pedig azt kéri a látogató, akkor helyi népviseletben népi ételeket kínálnak. A felszolgálást tánc, zene és népdal is kiegészíti. A jóllakott vendég a hímzésmúzeumban bepillanthat Sióagárd múltjába, akár megismerkedhet a csipkevarrás, lyukhímzés rejtelmeivel is.

Faddi Varga János és családja megteremtette Leányváron a meseországot, ahol megelevenedik a múlt - de a szolgáltatás a mai kor igényeinek felel meg.

Szekszárdi szüreti napok

 

Több mint három és fél évtizede rendeznek Szekszárdon szüreti napokat. Az ország minden részéből több ezer vendéget váró népünnepélyre idén szeptember 15. és 18. között kerül sor. Néhány csalogató helyszín és program: a bíróság előtti parkolóban, az ízek utcájában folyamatosan készülnek a helyi nemzetiségek és kisebbségek - sváb, székely, horvát, szerb, cigány, görög - ételspecialitásai, mellette méz-, sajt- és borkóstoló, sőt híven a hagyományokhoz, ökörsütés is lesz. A borkútnál boros könyvbemutatókat rendeznek, a szüreti vidám vásár résztvevői kézműves-foglalkozásokat tartanak. A megyeháza kapualjában a helyi borászok egymást váltva mutatják be boraikat, beavatva az érdeklődőket a borkóstolás technikájába és a borivás etikettjébe. Érdemes lesz felkeresni a borakadémia színhelyét, ahol szaktekintélyek irányításával nívós borokat lehet kóstolni, így például Eger és Szekszárd legjobb bikavéreit. A hajdani vásárok hangulatát idézik a játszó- fertály népi játékai és a fejtörők, mint a szőlőszempárbaj, a kofakártya, az ördöglakat. Szombat délután 3-kor szüreti felvonulás nyújt szórakozást. Koncertet ad a Ghymes, a Muzsikás együttes és Sebestyén Márta is. (Tudósítónktól)

A sióagárdi pincefaluban
A sióagárdi pincefaluban
Top cikkek