Meseország Sióagárdon
Faddi Varga János eredeti végzettsége élelmiszer-technikus, de a főzés szeretetét gyermekkorából hozta. Elsősorban a halételeket kedvelte, de mivel édesapja pékmesterként lakodalmakra is vállalt sütést-főzést, hamar beletanult ebbe is. Egészen fiatal kora óta kutatja a reneszánsz és a népi ételek receptjeit. A sors azonban úgy hozta, hogy nem vendéglátósként kezdte, hanem a paksi konzervgyárban, majd a szekszárdi nyomdában dolgozott. Közben azért hobbijának is hódolt: a főzőversenyeken remekelt. Barátai, ismerősei egyre gyakrabban kérlelték, készítsen nekik egy jó halételt. Nem volt azonban hol vendégül látni őket, ezért 1995-ben megvásároltak a sióagárdi pincefaluban, Leányváron egy tanyát. Ezt rendbe hozták, így a takaros kis épületben már jutott hely a barátoknak. Idővel pedig már csoportokat is fogadtak, és bővítésbe kezdtek. Ma öt pince van a tulajdonukban, akár ötven embert is tudnak fogadni egyszerre.
Az egész család kiveszi a részét a vállalkozásból, és úgy tűnik, mindnyájan a hagyományőrzésre tették fel az életüket. Ki-ki a maga módján. Ifj. Varga János néptánc szakon tanul, Vargáné Kovács Vera évtizedek óta kutatja a település múltját, és képes akár órákig is mesélni Sióagárd történetéről. Megosztja a vendégekkel, mi a korcos pintő, a löbög, és azt is, milyen szín a permetkék. A hímzésmúzeumban megtekinthető gyűjteménye hatszázötven darabból áll, és a színesedés történetét mutatja be a fehér lyukhímzéstől a lilán át a pirosakig, 1892-től napjainkig.
Faddi Varga János nem csak gyűjti az ősi recepteket, de elnyerte Nagyszakácsiban a királyi főszakács címet is. Fia is szinte már minden elismerést elhozott erről a versenyről. Az apa kutatásainak és a mesterség elsajátításának köszönhetően ma a vendégek a reneszánszkor gazdag ételkínálatából választhatnak. Nem ritka a rozmaringos égett bor, a Mátyás király levese cipóban tálalva, de "a malacznak a bűrében csinált étök" sem. Az ínycsiklandó fogásokat korhű jelmezekben tálalják a vendégeknek. A fejedelmi lakomákhoz pedig zamatos borok dukálnak. Ha pedig azt kéri a látogató, akkor helyi népviseletben népi ételeket kínálnak. A felszolgálást tánc, zene és népdal is kiegészíti. A jóllakott vendég a hímzésmúzeumban bepillanthat Sióagárd múltjába, akár megismerkedhet a csipkevarrás, lyukhímzés rejtelmeivel is.
Faddi Varga János és családja megteremtette Leányváron a meseországot, ahol megelevenedik a múlt - de a szolgáltatás a mai kor igényeinek felel meg.
