"Rozmárok" és cárok a Néva partján,
A tervrajzokon olasz és francia építészek dolgoztak. Nagy Péter modernizálni akart. "A természet csak itt hagyott / törnünk Európára ablakot" - írta Alekszandr Puskin a városalapítóról írt költeményében. Impozáns ablakon nézhet be, aki Szentpéterváron keresztül akarja megismerni Oroszországot.
A város építészete igen egységes: a Téli Palotánál nem épülhetett magasabb épület, kivéve a templomokat. A méreteiben és mozaikdíszítésében lenyűgöző Szent Izsák-templom kupoláján lévő kilátóból hajnali ötig gyönyörködhetünk a városképben. Az olasz Rastrelli tervezte Téli Palotával - itt van az Ermitázs - szemben a hajdani vezérkar félköríves épülete, Rossi munkája. A tér közepén, a Napóleon elleni győzelemnek emléket állító Sándor-oszlop a francia Monferran műve.
A házak itt Dosztojevszkij ismerősei. Aki a lehető legtöbb palotát akar látni, az hajózzon a csatornákon. A Nyevszkij Proszpektről több hajóút is indul.
A 300 éves Szentpétervár történetének első 200 évében Oroszország fővárosa volt. Amikor 1918-ban Moszkvába költözött az ország irányítása, Pétervár megtorpant. A 300 éves évfordulóra, 2003-ra azonban új lendületet kapott a város, nem utolsósorban a legbefolyásosabb pétervári, Vlagyimir Putyin közbenjárására. Szerencse, hogy a szovjet időszak a belvárost megkímélte, a Néva partjaitól távolabb azonban bőven találunk lakótelepmonstrumokat.
A Péter-Pál-erőd - mely csatában sosem vett részt - a város egyik első építménye: részben börtön volt, ma cárok nyugvóhelye. 1998-ban itt helyezték örök nyugalomra az utolsó cárt, II. Miklóst és családjának azonosított tagjait. Az erőd templomának jellegzetes, tűvékony aranycsúcsa a város szimbóluma. Az erődből delente hatalmas ágyúdörgés jelzi az időt. Az erőd falánál télen a "rozmárok" (vállalkozó szellemű, napfényre kiéhezett helyiek) sütkéreznek, vagy ússzák át a fagyos Névát.
Aki végigjárta a hihetetlenül tömény élményt adó Ermitázs képtárat, nem hagyhatja ki az Orosz Múzeumot sem - amely az orosz képzőművészetről ad áttekintést. Tőszomszédságában található a lenyűgöző Vérző Megváltó-templom, a jobbágyfelszabadító II. Sándor cár meggyilkolásának színhelyén. A hagymakupolás templom belsejében, 7000 négyzetméteren lenyűgöző mozaikok találhatók. A közelben, a hangulatos Művészetek terén, egy kiváló Puskin-szobor árnyékában pihenhetünk meg.
Ha Szentpétervár ma már nem is főváros, a balett-térképen mindig a fővárosok közé fog tartozni. Fellépett itt Nizsinszkij, Pavlova, Nurejev, Barisnyikov is. A valóság és a fikció nem csak Puskin, Dosztojevszkij és a többi orosz író szelleme miatt keveredik itt. Szentpétervár játszik a nem északi ember érzékszerveivel. Májustól júliusig, a fehér éjszakákon bizony a látogatónak figyelmeztetnie kell magát, hogy ne feledjen el aludni menni a világos éjszakán. A péterváriak kihasználják a lehetőséget. Éjjel kettőkor a Néva partja megtelik söröző-pezsgőző emberekkel: a hidak felemelkedése és a nagy hajók beúszása igazi népünnepély nyáron. Vigyázzunk, ne maradjunk a Néva rossz oldalán, mert hajnalig nem jutunk haza! A Néván alacsonyak a hidak, így a hajóforgalom csak éjjel haladhat át. Kilenc hidat emelnek fel. Persze kevesebb a turista télen, amikor előfordul, hogy alig négy órát van világos.
Oroszország leghíresebb sugárútján, a Nyevszkij Proszpekten korzózni; ez ad betekintést Szentpétervárba. A vonalzóval rajzolt városban az emberek se nem merevek, se nem szabályosak. A helyiek segítőkészek és kedvesek. Azoknak viszont, akiknek hivatalból kellene kedvesnek lenniük, nem mindig sikerül.
A Szentpétervár környéki kastélyok többsége megsérült a második világháborúban. Pavlovszk, az egyetlen teljesen felújított kastély, Pál cáré volt. A fogadásokra használta lenyűgöző Carszkoje Szeló-i Nagy Katalin-kastély termeinek harminc százalékát restaurálták. Carszkoje Szelo nevét egy időben Puskinra változtatták, ugyanis az itteni líceumban tanult a majdani költő. Nagy Péter Versailles-t idéző palotája Peterhofban, a Finn-öböl mellett fekszik. A hatalmas kertet pompázatos szökőkutak között járhatjuk be.
| Egyórás hajóút: 250-300 rubel | |
| Metrójegy: 10 rubel | |
| Belépő az Ermitázsba: 350 rubel | |
| Jegy a Mariinszkij Színházba: 200-4800 rubel | |
| Külföldiek mindig többet fizetnek, mint az oroszok - meg lehet próbálni bevetni az orosztudást a jegyárusító megtévesztésére. | |
| Csapvizet ne igyunk! | |
| Mindenhol külön kell fizetni, ha a fényképezőgépünket vagy a videokameránkat használni akarjuk. Általában 50-100 rubelt kérnek el. |
