Őrség: tekergés szereken, nyitott portákon
Mennyivel izgalmasabb megtenni mindezt szabadtéri múzeum helyett az évszázadok tudását őrző helyszínen, a ma is működő portákon! Pergőmalomba térhetünk be Berkeházán, Marokréten, Domonkosfán, utóbbi faluban megkóstolhatjuk Póczak Emilék háromezer tőkén termő, héthatárban kedvelt borait (köztük Sauvignont!). Mézet csorgathatunk az őriszentpéteri Pfeifferéknél, a határon túl a jánosfai Kozicéknál, tönkölybúzából készített falatokat kóstolhatunk a kercai ökogazdaságban. Lovak, rackajuhok és kecskék is szívesen "bemutatkoznak" e falvakban, s megtudhatjuk, mire jó a hajdina, milyen a pelyvapárna, hogyan köt rozsszalmából kópicot és vékát (terménytárolót) a szalafői Németh Vilmos.
A turista egyelőre egyébként kevés nyomát látja - ha egyáltalán észreveszi -, hogy Magyarország egyik nemzeti parkjában jár. A helybeliek pedig főként különféle tilalmak képében találkoznak a központi akarattal, mint hajdan az urasági erdőben. Valamiféle állattelepet próbál most összehozni a park igazgatósága a frissen várossá vált Őriszentpéteren, bár bizonyára jobban járnának, ha helyi gazdákat serkentenének hagyományőrző állattartásra. Néhányan önként próbálkoznak is effélével a maguk elgondolása szerint.
Uniós pályázat segítette az őrségieket abban, hogy tekergésre hívhassák az idelátogatókat a szelíd utakon, melyek állomáshelyeit embléma is jelzi ezután. A tekergés szó - bár eredendően a "nem dolgozik, csatangol" kifejezés szinonimája ezen a dolgos vidéken - ma már kirándulás, főként pedig biciklis túrázás értelemben használatos. A szelíd utak így, európai programmá szerveződve, valójában történelmi néznivalók és nyitott porták laza füzérét kínálják, akár gyalogosan, akár két vagy több keréken halad közöttük a kiránduló. Családok ugyanúgy bejelentkezhetnek, mint iskolai csoportok - egyszer talán még a helybéli iskolások is végigjárják ezt a túraútvonalat. Augusztus 12. és 21. között rendezik meg Hétrétország néven a szerek és porták idei fesztiválját, amely kulturális programokban is gazdag (www.szelid-utakon.hu, www.hetretorszag.hu).
Sok korábbi évszázad tér vissza ide most az uniós szemlélettel, amely jellemzője a Szelíd utakon programnak, hiszen két ország falvait köti össze. A ma már Szlovéniában található községek Trianonig Magyarországhoz tartoztak, jórészt magyar ajkúak lakták őket, némelyeket ma is. Schengen jóvoltából 2007 nyarán, ha addig nem fordul a világ, szabadon végigjárhatóvá válnak itt az utak. Hozzá is fogtak a több tucat, fél évszázad alatt elhanyagolt közös út helyreállításához, de egyelőre még csak Bajánsenyénél, Kétvölgynél és Magyarszombatfánál lehet átlépni a határt.
Bármelyik irányban indulunk is el, érdemes időnként megállni. Fához támasztani a bringát, leállítani az autót, mert hónapokra szóló élményt veszítünk, ha nem halljuk a pacsirtát, nem látjuk a kicsinyeit féltő vaddisznót, nem érezzük a vargánya illatát, nem tapintjuk a Kerka-parti kavicsot és nem falatozunk tökös-mákos rétest.