Utasjogok az EU-ban: ha tudtam volna...
Személyes történet: e sorok írója tizennyolc évesen repült először külföldre, Londonba. A Heathrow repülőtér szalagján már darabokra szakadva bukkant fel az előző nap vett műanyag hátizsák. A szomorú diák a szemetesbe gyömöszölte, tartalmát a csomagmegőrzőbe adta, bemetrózott a városba egy új hátizsákért, majd azzal vissza.
Ez persze nagy butaság volt: már akkor is lehetett volna kártérítést követelni a légitársaságtól vagy a repülőtértől. Sok azonban a vitás eset - meg az apró betű a repülőjegy hátulján. A fuvarozó pedig jól tudja, hogy az utas a végén inkább legyint, mint hogy polgári perbe kezdjen mondjuk Krétán egy tönkrement babakocsi miatt.
Az Eurobarometer felmérése szerint még a repülővel utazók a leginkább elégedettek: 72 százalékuknak nincs különösebb panasza a légitársaságokra. Meglepő viszont, hogy az utasok nagyjából harmada (35 százalék) van csak tisztában azzal, mit tartalmaz a szerződés, amely a jegye átvétele óta őt magát is köti. Arról is csak kevesebb mint kétharmaduk (62 százalék) tájékozódott, hogy egyáltalán létezik utazási szerződés. A legtudatlanabbak a belgák, a franciák és a dánok - míg a máltaiak, az osztrákok és a hollandok egészen jól elboldogulnának a jogérvényesítéssel.
Az üdülési szezon kellős közepén nem árthat feleleveníteni: február 17-től a légi utasokat általános jogok illetik meg az Európai Unióban. Érdemes felírni a 00800-67891011-es számot: az Europe Direct vonalán - amely a hazai vezetékes számokról ingyenesen hívható, a mobilhívásért viszont fizetni kell - megmondják, mit érdemes tenni, ha a fuvarozó nem teljesíti a kötelezettségét.
Az új rendelkezés legnagyobb eredménye nem is annyira a poggyászkár vagy baleset esetén érvényesíthető jog, hanem a túlfoglalásból és az egyszerű járatkésésből, illetve -törlésből eredő kompenzáció egységesítése. Légitársaságok arra játszanak az utazási statisztikák alapján, hogy az adott járaton nem mindenki jelenik meg, aki jegyet vett. Ha mégis, úgy nem jut elég beszállókártya. Igaz, sokszor próbálják a helyzetet időben menteni, és kedvezőnek hangzó ajánlatokat tesznek annak, aki lemond a helyéről; így nem lesz feldúlt a plusz egyedik utas.
Most már az 1500 km-ig terjedő járatokon egységesen 250 euró (62 ezer forint), a hosszabbakon 400-600 euró (99-148 ezer forint) kártérítés jár. A légitársaságnak ezenkívül a jegy visszatérítését és ingyenes hazautaztatást kell felajánlania, vagy alternatív útvonalon/géppel kell az utast célba juttatnia. Emellett szállást, ételt-italt és telefonálási lehetőséget köteles biztosítani.
Egyetlen járaton százakat érinthet a járattörlés és a - túlzsúfolt európai légtér miatt is megszokottá vált - késés. Európában a görög Olympic Airlines majdnem minden negyedik járata késik, a SAS skandináv légitársaságnál pedig a járatok 4,3 százalékát törlik. Az utas lekési csatlakozását, üzleti tárgyalását, esküvőjét, akármit. Sokszor óriási érdekek forognak kockán. A CNN európai logiszikai központja például a frankfurti repülőtér mellett van, innen (elvileg) gyorsan el lehet jutni bárhová.
Ha az utast nem értesítik előre a járattörlésről, a túlfoglalásnak megfelelő kompenzáció jár. A bosszús ügyfél legalább ötórás járatkésés esetén szintén jogosan követeli vissza jegyének árát.
Brüsszel, 2005. július
