Erdély: a vendéget falusi házak, fogadók várják
Az erdélyi táj, a történelem és az itt élő ember a magyarországi turistát is folyamatosan arra késztette, hogy a vidéket meglátogassa, hagyományos népi kultúráját, legendáit és legendás helyeit saját szemével megtekintse.
Az utóbbi tizenöt évben Erdélyben is látványosan javultak a civilizált turizmushoz elengedhetetlen feltételek. Ma már Nagyváradtól Brassóig, Aradtól Gyergyószentmiklósig és Szatmárnémetitől Nagyszebenig három- és négycsillagos szállodák, rendezett turistaszállók, csinos kis panziók és falusi vendégházak egész sora áll a vándor, a turista rendelkezésére.
Maradandó élményt jelent Erdélyt beutazni, Nagyváradot, Kolozsvárt, Marosvásárhelyt megtekinteni, majd kivonulni valamelyik pazar erdélyi fürdőhelyre (Szovátára, Parajdra, Homoródfürdőre, Tusnádfürdőre) vagy pedig üdülőtelepre (Borszék, Hargitafürdő, Brassópojána, Jósikafalva), s ott pihenéssel, kikapcsolódással eltölteni néhány napot.
De sokan jönnek ma már Erdélybe különféle rendezvényekre is, a pünkösdi csíksomlyói búcsúra, az őszi körösfeketetói kaszavásárra vagy pedig a megszámolhatatlan ifjúsági és diáktáborok valamelyikébe. Valamennyi vendég közös érdeke a kényelmes és olcsó szállás, amelyhez lehetőleg jó ellátás is hozzátartozik.
Az egyik legdinamikusabban fejlődő turisztikai ágazat ma Erdélyben a faluturizmus. Mondhatnánk úgy is: az elmúlt években divatossá vált. Jól felszerelt vidéki "kulcsos házat" bérelhetünk szabadságunk idejére, de lakhatunk a háziakkal egy fedél alatt is, parasztházban. Az utóbbi években olyan jó híre kelt például Torockónak, Parajdnak, Gyergyószárhegynek, Zetelakának és más, kimondottan a faluturizmusra ráállott erdélyi településeknek, hogy szezonban alig lehet ezekben helyet találni.
Ehhez, persze az is hozzájárul, hogy a vállalkozók (még) elérhető áron kínálják szolgáltatásaikat. 1200-2000 forintba kerül egy éjszaka egy személy részére, attól függően, hogy a falusi ház hány "margarétás". A margaréta olyan minősítési rendszer jele, mint a szállodák esetében a csillag. Ha a turista nem akar elemózsiát cipelni magával, 2000 és 3000 forint közötti napi áron teljes ellátást is kaphat a házigazdától. Megkóstolhatja így a hagyományos erdélyi konyha ízeit, a székelygulyástól az erdélyi parasztcsorbáig s a kürtőskalácstól a kapros ordás palacsintáig. A háziak általában előszeretettel kínálják a híres erdélyi szilvapálinkát is, de Székelyföldön a fenyővíznek nevezett borókapálinkát is meg lehet ízlelni.
Az erdélyi faluturizmusnak a 2004. decemberi népszavazás után kialakult feszültség távolról sem kedvezett. Tavaly karácsony és szilveszter után a székelyföldi szolgáltatók arról panaszkodtak, hogy a kedvezőtlen hírverés miatt a szállásfoglalás egyes helyeken 110-ről 65 százalékra esett vissza. Sok magyarországi vendég visszamondta a lefoglalt szolgáltatást, és ezzel a vállalkozók tekintélyes része jelentős kárt szenvedett. Azóta a vita faluturizmusban tapasztalható hatása jócskán csökkent, s a szolgáltatók abban reménykednek, hogy az idei jó szezonnak bizonyul.
Annak, aki nem csupán a magyarlakta vidékek kultúrájára kíváncsi, remek körülményeket kínálnak a Brassó környéki, törcsvári és barcarozsnyói panziók. Az igazi erdélyi román vendégszeretetről azonban leginkább a Máramaros parasztházaiban és panzióiban lehet meggyőződni. Az árak itt is hasonlóak a fentiekhez, legfeljebb annyi különbséggel, hogy a házigazdák néhol a forint helyett eurót vagy lejt kérnek.
Elutazás előtt mindenképpen érdemes néhány órát az internetezésre szánni, ahol rengeteg konkrét ajánlatot találhatnak. Akinek nincs személyes kapcsolata, nyugodtan hagyatkozzék a www.erdelyifaluturizmus.ro honlapra. A szobafoglalás is megtörténhet a hálón, s általában 24 órán belül visszaigazolást is küldenek. Így mindenki nyugodtan kiválaszthatja azt a minőséget és azt az árfekvést, amely neki megfelel. Persze fordulhatnak az Erdélybe utazni szándékozók utazási irodákhoz is. Napjainkban számtalan magyarországi utazási iroda is foglalkozik erdélyi kiutaztatással. Az embernek csak rá kell szánnia magát.
Kolozsvár, 2005. április
